A BDSM-vágyak betegségek?

Ez mindig ott lappangott a háttérben, csak az internet világa előtt jóval kevesebbek kerültek kapcsolatba vele.

Meg lehet élni ezeket a vágyakat, sokan ezt tesszük. Kigyógyulni? Azt meg hogy? Lehet elnyomni, nem foglalkozni vele, de kigyógyulni belőle? Ilyet még nem hallottam.

Nem jó, ha betegségnek fogod fel

Melyik oldal vonz? Alárendelt vagy irányító?

Keresd a másik feled, kísérletezz, ne az elfojtás legyen az első reakciód.

Kibek miva beteges...

Ha meg találsz olyan partnert, akivel meg is élheted, akkor Nektek a világ legtermészetesebb dolga lesz 😉

Nem, nem beteges. Őszintén szólva, ez a liberalizáció miatt van (még mielőtt valami állibsi nekem esik, kifejtem...).

Az elmúlt 20-30 évben a szexualitás egyre inkább része lett a mindennapoknak. 20-30 éve még nem voltak minden második épület falán falatnyi bikiniben pózoló modellek, nem voltt tele az összes magazin félmeztelen Adoniszokkal, és még sorolhatnám. Ez a kvázi marketingelt szexualitás egyre inkább növelte az emberek ingerküszöbét, és míg mondjuk 15 éve a férfiak nagy része a valamit alig mutató magazinokra verte (Playboy, társai), addig mára az a látvány annyira mindennapos lett, hogy egyszerűen NEM.ELÉG.IZGATÓ.

Így jöttek képbe a kéjeket egyre durvább, egyre "abnormálisabb" módon kereső csoportok. Igen, idézőjelbe tettem, mert lehet hogy NEKED nem az a norma hogy a szerető családapa a kielégülés kedvéért kutyamaszkban, tölcsérrel a seggében pitizik a feleségének hogy hugyozza tele azt, de neki ez okoz örömet, ez izgatja fel. Ki vagy te, hogy másnak megmondd hogy az öröme nem elfogadható? Amíg nem ártanak másnak (pl. gyilokpornó), addig mindenki

úgy keresi a kielégülést ahogy akarja.