Miért nem meri vállalni valaki az érzéseit ha a régi párját valószínűleg nem szereti?

En hasonlo helyzetben talalkoztam mostani parommal. Elozo parommal 5 evig voltunk egyutt, mar csak a megszokas volt, illetve en sem szeretem a valtozasokat, az, hogy valakivel valami ujat kezdjek nagyon megremitett. Tobb, mint egy evig beszelgettunk neten a mostani baratommal, nem tudunk talalkozni, mert 300 kmre laktunk egymastol, meg feltem tole, hogy esetleg beleszeretnek. Kezdettol fogva vonzodtunk egymashoz, igy nem akartam kockaztatni. Nagyjabol masfel eve beszelgettunk, mikor osszefutottunk egy koncerten. Szerelem volt elso latasra... Egyutt toltottuk eletem eddigi legszebb 3 napjat, aztan mindketten hazautaztunk. En mar a hazaerkezesem utan szakitottam az akkori parommal, elmondtam neki, hogy mi tortent, hogy erzek. O is elmondta, hogy nem volt mar joideje igazi a kapcsolatunk, megbeszeltuk ertelmesen, es szakitottunk. Azota mar osszekoltoztunk mostani parommal, masfel eve mar, hogy egyutt vagyunk, sosem voltam meg ilyen boldog, megis az volt eletem egyik legnehezebb dontese, hogy akkor merjek lepni, ne torodjek bele abba, ami van.

Roviden: ne surgesd a lanyt, gmha ugy erzi, keszen all, akkor lepni fog majd. Az ember szereti a megszokott dolgokat, biztonsagban erzi tole magat, meg ha nem is jo neki lelkileg. Es ha tenyleg o eleted ertelme, akkor legy turelmes (de azert ne a vegtelensegig, ez nagyon fontos). Hosszura sikeredett, de remelem, tudtam segiteni, vagy legalabb valami kis remenyt nyujtani. :D

L/21