Kismamák, ti a szülés utáni időszakban (max 1 év) mennyire kívántátok a szexet? Jóval csökkent az étvágyatok, mint terhesség előtt?

A feleségemmel a szülés után kb 1 évig nem szexeltünk. És nem miattam! Szóval az hogy neki az étvágya csökkent, az enyhe fogalom. Neki nem is volt olyan :)

Minden olyan közeledést agresszívan elutasított.

Mondjuk én elég régen voltam kismama, de az én libidómra nem volt hatással... Volt, hogy fáradt voltam, de a férjem aktívan részt vett a gyerek melletti teendőkben, volt, hogy ő kelt el hozzá, mert tudta, már egy hete nem aludtam egyfolytában 3 óránál többet. Ez nagyon sokat számított.

Ha ez nem lett volna, akkor az ágy kapcsán néha max az alvás jutott volna eszembe.

A lényeg: ne hagyd, hogy nőből teljes mértékben átavanzsáljon anyává, mert akkor ott van vége a szexuális életednek!

Amellett, hogy anya, tudjon nő is lenni! Ebben sokat segíthetsz! Egyrészt segíts neki, amiben csak tudsz, másrészt éreztesd vele, hogy még mindig mennyire kívánatosnak, gyönyörűnek látod!

Azt azért ne felejtsd el, hogy egyénenként változik, mennyi idő, mire ott bent - és lent - minden helyreáll. Általában 6 hét, van akinél jóval kevesebb, de van, akinél több!

Én 6 hét után szedni kezdtem a szoptatós fogamzásgátlót, az pedig teljesen semmivé rombolta a libidómat. Konkrétan rágondolni sem volt kedvem.

És az abbahagyása után is elég sokáig tartott, mire helyreállt a dolog.

Hogy gyógyszer nélkül hogy alakult volna, nem tudom... de ezek a gyógyszerek (Cerazette, Azalia) képesek kinyírni a vágy legutolsó szikráját is :/

Vera tökéletesen leírt mindent:)

Barátnőmmel nagyon sokat szoktam beszélgetni erről a dologról,ő másfél éve szült.. Hiába volt előtte hatalmas férfifaló,talpraesett,magabiztos..stb teljesen lecsökkent a vágya,sőt. Nullára. Pedig tőle pont mást vártam volna. De ha te teljesen rendben vagy önmagaddal,nyitott vagy,szeretsz társaságba járni akkor tuti nem fásulsz be semmilyen téren. Remélhetőleg a depi is elkerül. Ehhez persze az is kell,hogy a párod ugyanúgy kivegye a szerepét a babázásból. Sosem értettem,hogy nem lehet rábízni egy kisbabát teljes mértékben az apjára,csak pár órára,pár napra. Mondjuk ez az anyák hibája is. Aztán egy szaros pelenkát nem tud kicserélni a férj. Na én ilyet biztosan nem akarok.

Egy szó mint száz,barátnőm is elmondta,hogy már csak anyaként tud saját magára tekinteni! és ez nagyon nem jó! Ő is tudja,de változtatni nem változtat! Ezen kell majd nagyon munkálkodnod!