Fiúk/férfiak! Mást is ennyire izgat a teljes alárendeltség a párotoknak?

A 7/24 erényöv még oké nekem, de a telefonellenőrzés és bankkártyaátadás már túl sok nekem.

22/F

A feleségemmel 10 éve vagyunk házasok, és FLR kapcsolatban élünk, azaz ő a döntéshozó fél a párkapcsolatban. Egyébként ez a valóságban egyáltalán nem olyan, mint sokan elképzelik, és teljesen "egészséges" vagy átlagos is tud maradni amellett hogy a kapcsolati dinamika nyilván épp a fordítottja, mint a tradicionális, "patriarchális" kapcsolatokban. De a hálószobán kívül (amit nyilván nagyon élvezek) nem használ ki olyan módon soha, hogy abból nekem bármi rossz lenne. Mégis, ő élvezheti a döntéshozó fél előnyeit, míg én a szubmisszív, passzívabb fél előnyeit élvezem: kevesebb döntést kell meghoznom, ezáltal nem vagyok folyton túlterhelve, nem kell fölösleges dolgokon agyalnom, stb. Cserébe őneki nem kell a házimunkával, egyéb apróságokkal foglalkoznia, hiszen azokat mind én csinálom.

A nagyobb döntéseket persze együtt hozzuk meg, inkább csak az ilyen hétköznap este melyikünk mit csinál jellegű dolgokban tér el a házasságunk egy más, "átlagos" házasságtól.

A teljes kontroll, az erényöv stb. az egyébként nem szükséges része egy ilyen kapcsolatnak, inkább csak egy téma amivel szeretünk kísérletezni, játszani, kipróbálunk ezt-azt.. de tény h néhány dolog sokat segít a kapcsolati dinamika fenntartásában, olyan szürke esős napokon is, amikor az ember egyáltalán nincs alárendelt hangulatban.

Például erényövet, pár éve próbáltuk ki, eleinte csak játékból, azóta már folyamatosan hordom, mert rájöttünk hogy mennyire hasznos szinte minden szempontból, a feleségem sokkal egyszerűbben és hatékonyabban tud büntetni, jutalmazni vele, mint más eszközökkel..

A telefonomat nem kell odaadnom, így is tudja, hogy nem nézegetek pornót, vagy más nőket a mobilomon, de egyébként tudja a jelszavamat, szóval ha akarná, bármikor megnézhetné.

A pénzügyi kontroll egy olyan dolog amivel a közelmúltban kísérleteztünk. Egyrészt a kapcsolatunk alapja mindig is az volt, hogy kikérem a véleményét, mikor nagyobb kiadást tervezek, vagy szeretnék valami drágább dolgot venni magamnak. A fizetésem amúgyis az ő számlájára ment, úgyhogy jött az ötlet: miért ne kontrollálhatná ezt is jobban? A társkártyámat visszaadtam neki, és onnantól zsebpénzt kaptam. Természetesen ez egy kíváló lehetőség volt büntetésre, mert ha bármivel felbosszantottam, a következő hónapban alig kaptam. Nem volt túl jó, mert a hónap második feléről, ha a SZÉP kártyámról elfogyott a pénz, már arra se volt pénzem, hogy az irodában kaját vegyek magamnak.. persze erre az egyszerű válasza mindig az volt, hogy főzzek magamnak, ami egyébként segített is abban, hogy azóta szinte mindennap főzök valamit.. vagy ha el akartam menni sörözni, akkor direkt épp annyit adott amennyi 2 sörre elég csak.

De olyan rengeteg kellemetlenség járt ezzel a dologgal, hogy 3 hónap után inkább hagytuk az egészet.. az ember észre se veszi, hogy milyen rengetegszer kell a pénztárcájához nyúlnia, és egyszerűen nem fenntartható, hogy ilyenkor mindig a másik felet zaklassuk, ráadásul, még könyörögni kelljen.. másrészt azt tudta ő is, hogy ha akarok könnyen csalhatok, nem tud minden egyes számlát egyenként átnézni, erre nincs idő.

Kísérleteztünk aztán azzal hogy egy Revolutom van és arra utal egy fix összeget, de aztán ehhez se volt türelme ellenőrizgetni stb.. rá kellett jönnünk hogy az ilyen magas fokú kontroll nem nekünk való.