Létezik a Viagrának vény nélkül kapható, legális, de azért még valamennyire működő alternatívája?

"ha egyébként nincs semmilyen jelentős diszfunkció egyébként sem"

Hát, szerintem az én esetem ez lenne.

Illetve igazából meguntam és ott kezdtem el gondolkodni a dolgon, hogy TELJESEN HEKTIKUS ÉS KISZÁMÍTHATATLANNÁ vált az egész már 31 évesen is.

Igazából már az is mindegy, hogy lelkileg aznap éppen teljesen oké volt minden, vagy akár még kifejezetten felszabadult is vagyok abban a szerencsés 1-2 napban... de az az igazi fiatalos sziklaszilárd merevség sehogy se jön meg.

Sőt, már az is mindegy, hogy én előtte mennyire érzem magamat ©@nosnak, de már olyannál is mindegy volt, hogy volt egy nagyobb szünet és már kicsit úgy éreztem, hogy "kaparom a falat". Erre a testem meg fogta magát, és lustán tojt magasról az egészre : egy ilyen langyi tucatszerű semmilyen alkalom lett az egészből. 🙄

Bezzeg ilyen teljesen random havi pár alkalommal meg van, olyan napokon is, amikor alig jött össze valami, megfulladtam a túlórában, kamuzott a főnök, kamuzott a kolléga, stb-stb.; lefekszünk, aztán hajnali 2-3 órakkor könyörögve, a két kezemet összetéve ébresztgetem a páromat, hogy "csak most az egyszer, és 1 hétig én mosok és én főzök, csak könyörgöm..." - aztán 5-10 perc alatt úgy szanaszéjjel tolom, hogy a végére már levegőt se kap egyikünk se.

Ez a hektikusság egyszerűen már engem kikészít, még ha egyedül lennék, akkor is pocsék lenne az ilyen. ☹

De erre orvos nyilván nem fog felírni semmit sem.

De még egyszer, miért kell ezeknek vénykötelesnek lenniük? Mi a túúúúróért?! Miért pofáznak bele ebbe a hatóságok?

"stresszmentes élet/munka"

Konyu azt mondani. 🙄

De tényleg... Magyarországon élünk, a 🟠pofájúak a megtermelt javak 90%-át lezabálják... persze, hogy mindegyik munkahely, amelyik még nem döglött meg, az frusztrált, hogy mikor fog megdögleni; És vagy húzós már pusztán amiatt, mert próbál túlélni a piacon és a fentmaradáshoz is már ez kell; vagy frusztrált lett a magyaros viszonyokban és mentalitásban, és ezt kitölti/leveri a dolgozón.

De ez már kezd egy másik téma lenni.

De amúgy meg, mondom, van hogy napi 8 óra alvás, meglepően kevés stressz, munkahelyi dicséret _meg_ még pluszban a "kaparom a falat" érzet mellett/után kapok a biológiámtól egy ilyen nevetségesen klisés, 50 éves szintű "elmegy" színvonalat; Máskor meg az se gond, hogy szétvet a stressz, problémák vannak, 5 projectet görgetek magam előtt és még egyiknél sincs főeredmény... de egyszercsak úgy beáll, mint a cövek, és 1-2 óráig nincs megállás, bármi is van és bármennyi. 🙃