Mit tehetek, ha nem igazán izgatnak fel a nők?

Azt vettem észre, hogy könyörtelen módon friendzoneolom a lányokat. Olyan, mintha mindegyikkel max 1-2napot lehetne beszélgetni, aztán elfogynak a gondolatok. Érdektelenné válnak számomra. Nem folyik a kommunikáció. Olyan mértékben lehangol ez engem, és olyan mértékben el vagyok idegenedve emiatt a nőktől, hogy kb (akkor se keményednék meg ha a szájukban lennék) teljesen reménytelen attól a ponttól, hogy valaha is akarok azzal az adott lánnyal újra találkozni... Úgy érzem, folyton csak egy halom káoszba űtközök: önbizalomhiányba, a gondolkodás és új gondolatok létrehozási képességének teljes hiányába, megoldatlan fájdalmakba bennük, mindenkibe, akivel eddig hosszan beszélgettem. Vagy csupán végtelen, gyermekes naivitásba. És tudom senki sem tökéletes, de olyan mértékben hiányzik a mai lányokból a gondolati kreativitás, hogy teljesen elidegenedem tőlük. Nemhiába, hogy csak egy halom húsnak látom őket sokszor.

Küzdök ez ellen!

Udvarias és úgyhiszem tisztelettudó is vagyok a nőkkel, nem szoktam tapintatlan lenni. Mégis olyan, mintha legtöbbször csak magammal beszélgetnék. Én irányítom és adom, gerjesztem, vezetem, alakítom és találom ki a témát. Olyan, mintha a mai lányoknak már csak a testüket és idejüket kaphatnám meg, semmi mást. Nekem ez olyan végtelenül üres.

Az előző barátnőmet is ezért hagytam el. Rájöttem, hogy egyáltalán nem izgat.

Volt egy videóm róla, amin szexeltünk és miegymás. És mikor egyik nap azt néztem, rájöttem, hogy a legkevésbé sem izgat engem ez a lány és jobb lenne neki hosszútávon nélkülem. A legtöbb nővel egész életemben így voltam.

És félreértés ne essék: nem vagyok meleg. Bálványozom a nők szépséget, az ártatlanságot és a gondoskodást, egyszóval az "anya" archetípikus tulajdonságait, mégis. Valami veszettül hiányzik.

Mi lehet az?