A huszadik század elején mennyi volt az udvarlási idő mire lefeküdt egy nő a férfival? És hogyan tudott mondjuk egy parasztasszony ismerkedni, aki egész nap a földeken volt? Mi történt,ha valaki nem akart férjhez menni? Voltak lázadók?

Nézzél valami korabeli filmet.

Amúgy a kérdésedre válaszolva:

Nem igazán szaroztak az udvarlással, általában kinézték a szülők előre a férjet.

És utána házasság után volt szex is, hiszen a házasságon kívül megesett asszony a falu szegénye.

A parasztasszony altalaban elvett egy ugyan olyan prasztembert, vagy megismert valakit a templomban, vagy az utcában. Esetleg ha járt elemibe gyerekként akkor ott.

Ha valaki nem akart férjhez menni azt jól megverte az apja meg az anyja és lett hozzá kedve.

Régi szép idők

Nagymamámék a földeken ismerkedtek. Sok sztorit hallottam. Más idők voltak nagyon durván. Ők is jártak mulatni, táncolni, voltak rendezvények a faluban, stb.

Házasság előtt nem feküdtek le egymással. Nagymamám elbeszélése alapján még azután is csak ritkán. Ők szegények voltak, és mélyen vallásosak.

Nagyon sok esetben a család hozta össze a fiatalokat, elrendezett házasságok voltak.

A nőknek minden esetben a szülők intézték a férjet. A paraszti sorban élő lányoknak legfeljebb egy hasonló származású férfi jelezte a szülőknél, hogy elvenné feleségül a lányt, ha ők rábólintottak, a lánynak semmi beleszólása nem volt.

A gazdagabb családoknál ugyanígy működött. Nem volt szabad ismerkedés, randi, semmi ilyesmi.

Jobb családokban a szex tabu volt.

Annyira, hogy a fiatalok soha nem lehettek kettesben. Pl a lány dajkája ott ült a sarokban.

A házasságot a szülők beszélték meg. Főleg a lányoknak semmilyen beleszólása nem volt. A szexről semmilyen ismeretük nem volt.

A szex csakis gyereknemzés céljából működött. Egy úrinőnek nem illett teljesen levetkőznie, felhajtotta a hálóingjét.

A női orgazmus ismeretlen fogalom volt, nem illett mutatni a nőnek, hogy bármilyen örömet okoz neki a szex.

A háború utáni időszakig a házasságok legtöbb esetben előre elrendezettek voltak minden társadalmi osztályban. Nem nagyon válogathattak a nők a férfiak között, amelyik férfit alkalmasnak tartották a szülők, ahhoz szépen hozzáadták a lányukat.

Persze sok esetben ezekből is kiforrta magát egy nyugodt, boldog házasság, amelyet kölcsönös tisztelet övezett.

Ma már gyakran szeretik úgy beállítani, mintha az elmúlt évszázadokban minden férfi egy csalfa, nőverő szörnyeteg lett volna, de bármilyen meglepő, akkor is sok olyan férfi élt, aki tisztelte a nőket. Persze nyilván több esély volt az ellenkezőjére is, mivel a nők jogai csak a 20. század közepén kezdtek el jelentősebben bővülni, ezzel sajnos sok férfi vissza is élt, és valóban a tulajdonának tekintette a házastársát. Az viszont erős túlzás, hogy ez minden esetben ilyen volt.

#7 Azért a XX. század elején már koránt sem volt annyira jellemző az elrendezett házasság, az inkább csak a XIX. század közepéig volt divat.

Az én nagyszüleim pl tánciskolában találkoztak és nagymamámnak először egy másik fiú tetszett, de nagypapám kitartó úriember volt. Az egy valódi szerelemházasság volt, bár ők 1940-ben házasodtak.