Ha valakinek nagyon kicsi a pénisze, az olyan, mintha fogyatékos lenne az illető?

Ti mit gondoltok az ilyen férfiakról? Bevallom, én sokszor érzem úgy, mintha ez valamiféle testi fogyatékosság lenne, és kevesebbet érnék emiatt másoknál. Nem akarok részvétlen lenni a ténylegesen testi fogyatékos emberekkel, és tisztában vagyok vele, hogy az én problémám sok szempontból semmi az övékéhez képest, én el sem tudom képzelni, hogy ők hogyan birkóznak meg az állapotukkal. De ennél nem sok megalázóbb dolog van, mentális szempontból tényleg nagyon nehéz. Úgy érzem, hogy a természet csúf és kegyetlen játékot játszik velem. Ráadásul ez nagyon nagy mértékben akadályozza a magánéleti boldogságomat, mivel a nők nagy részének igenis fontos a jó szex, ahogy nekem is. Nem egy aszexuális nőre vágyom, vagy olyanra, aki megalkuvásként tekint a velem való kapcsolatra, hanem olyan partnert szeretnék, akivel jókat szexelünk, és boldogok lehetünk együtt. De úgy érzem, ez sosem fog eljönni, és egyre rosszabbul érzem magam emiatt a megváltoztathatatlan adottságom miatt. Ha valaki tud valami hasznosat és előre mutatót írni, annak örülnék. De szimplán azt is nagyra értékelném, ha valaki kimutatná az együttérzését, és nem azt akarná bebeszélni nekem, hogy ez egy képzelt dolog, mert ez egy valós probléma, amit szerencsére keveseknek kell átélni, de attól létezik. Az élet kegyetlen, és őszintén nem hiszem, hogy bennem van a hiba, amiért zavar egy ennyire kellemetlen és fontos dolog. Kérlek, ne kérdezzétek pontosan mekkora, mert nem ez a lényeg. Maradjunk annyiban, hogy egyértelműen kisebb annál, mint amekkorával a nők túlnyomóan nagy része már élvezi a szexet, kb. senki nem szeretne ekkorát a párjának. A szexuálpszichológust sem tartom megoldásnak, mert nem a fejemben van a probléma, nem a 16-17 centis tökéletes méretemet tartom kicsinek a sok pornónézés miatt. A szakember szépelgése nem növelné a méretemet, neki pedig az az érdeke, hogy sokáig járjak hozzá. De aki ezen kívül tud akár lelki, akár hasznos gyakorlati tanácsot adni, annak szívből örülnék. És persze ha csoda történne, és olvasná ezt egy olyan lány, aki őszintén tudna szeretni egy nagyon kis méretű férfit, ő is bátran írhat, de ebben magam sem hiszek.

Nem is tudom, hogy végigolvassa-e ezt bárki is, remélem, azért lesztek páran.

Köszönöm, hogy kiönthettem nektek a szívemet.