Van benne igazság hogy a Stewardess csajokat a Kapitányok kanolják?Minden repülő úton?

Tudod itt nem az a kérdés hogy te ismerkednél-e stewardess csajjal hanem hogy ők ismerkednének-e veled.

Megsúgom: nem!

Így a problémád meg is van oldva.

Szánalmas a kérdező meg ez a vergődés is. Leírtam visszább, hogy igen, az emberek dugnak. Ez ettől függetlenül nem azt jelenti, hogy minden légiutas-kísérő, titkárnő, nővér stb. dugogat erre-arra. Elárulom én neked, hogy vannak olyan nők, akik a logikád szerint nem ilyenek, mert nem nővérek stb. és sokkal többen dugták meg őket, mint ahogy azt te hiszed. Ez nem ezen múlik.

De ha már itt tartunk ennél a kérdéskörnél.

Kicsit ha élnél egyébként rájönnél, hogy mi van a világban, mi az amit te eddig láttál, gondolsz és mi alapján ítélsz. Tudod te hányan élnek úgy, mint például a Borkai abban a bizonyos videóban? Az átlag ember nem igazán tudja azt megtenni, de felső vezetők, vállalkozók, vagyonosabb egyének, akik nem a gyárban állnak a sorban vagy kétkezi melósok azok közül sokan dugnak ott ahol csak tudnak. Van pénz, tekintély, lehetőség, nők. Kár itt lovagolni a légiutas-kísérőkön, nővéreken stb. lovagol ott mind ahol akar. És van olyan is, aki kevésbé, kevesebb helyen.

A Kapitány kizárólag ápolónőkkel szokott dugni.

Ma fel fogod sorolni az OKJ szerinti összes szakmát?

#22 Jó dolog a fantázia csak tudd mértékkel használni.

Én magyar viszonyok között kb a középső bérkategória felső felébe tartozom, de nőként ránézésre nem tudom megmondani a vagyoni helyzetét egy férfinak.

Lehet rajta félmillás öltöny ha kölcsönzött és milliós Breitling óra amit nekem thaiföldről 15.000,-ért hoznak. Nem vagyok szakértő, nem tudom megkülönböztetni.

Van ismerősöm akinek a napi viselete kantáros melósnaci, pedig több vállakozása mellett van egy luxusétterme is.

Szerintem egy légiutaskísérő keres annyit hogy nem mászik rá egy utasra a vagyoni helyzete miatt.

Négy méter magasból mit látott a drótozott füledből? Ha szemezett is veled akkor csak arra gondolt hogy na itt még egy nyálcsorgató aki alulról akar a szoknyám alá lesni.

Ápolónő voltam, ha volt egy pici szünetünk, örültünk, hogy élünk és le tudunk ülni, az orvosokra ugyanez volt igaz. Nem volt semmiféle eszement qúrás, mert senkinek sem volt erre sem ideje, sem energiája egy egésznapos állómunka mellett, ami ráadásul sokszor nehéz fizikai (a 120 kg-os betegeknek is segíteni kell felkelni, wc-zni, fürdeni, pelenkázni, ágytálazni kell stb).

Barátnőm légiutas-kísérő, ő is ugyanerről az állandó fáradtságról panaszkodik, főleg, hogy neki egyáltalán nem állandó a beosztása, még annyi rendszer sincs benne, mint egy váltott műszakban, ami legalább fixen mondjuk reggel 6-este 6 között tart és fordítva. Ő bármikor kezdhet és végezhet és egész álló nap talpal, ráadásul magassarkú cipőben, mert elvárás a viselete, egy nehéz kocsit tol (az a kis izé kb 200 kg), a gép leszállása után viharsebességgel takarít, szemetet szed (igen, ez is feladata), egy percre nem áll meg pihenni, majd jönnek az újabb utasok. És ez így megy napi több járatnál. Szállodába is csak beesett és aludt, ahogy mindenki más is, csak a hosszútávú járatoknál még az időeltolódás is kikészítette.