Elégtelen farokméretű, genetikai hulladék pasiként, hogyan tudnám megőrizni a kiegyensúlyozott mentális egészségemet ebben a túlszexualizált világban?

29 vagyok, diplomám, normálisan fizető munkahelyem van, egyedül barátnőm nem volt még soha (ráadásul csókszűz is vagyok nemcsak sima szűz).

A méretem 15 cm hosszú és 3,6 cm vékony (péniszt körbemérve szalaggal ez olyan 11-11,5 cm).

A helyzetet bonyolítja, hogy alkatra is 12-13 éves szinten rekedtem meg 169 cm-el és 53 kg-al ráadásul van egy krónikus kezelt betegségem ami miatt drága injekciót szúrok magamba (azért, hogy az elcseszett életem a jelenlegi formában megmaradjon).

Sajnos nagyon gátlásos és komplexusos vagyok ezért soha életemben egy lányt se szólítottam le (elsősorban a méretem miatt) így fogalmam sincs milyen lánynál mire elég ez a farokméret.

Tudom, hogy 30-hoz közel, kellene valamit változtatni (ezért is a kérdés), de egy lúzer cuckold sem akarok lenni aki egy házasságba menekülve végleg tönkrevágja az énképét, hogy a felesége csalja fűvel fával.

Sajnos mindenhol a szexualitás jön szembe velem (szép nők, jó csajok, cikkek a társkeresésről és boldog párokról) és jelenlegi formában a depressziómat nem tudom ilyen ellenszélben kezelni. Nem is tudom mi lenne a megfelelő lépés részemről.

A fenti kérdésre várnám elsősorban a válaszokat, de csatolok egy szavazást is kifejezetten a farokhelyzetemre vonatkozóan, hogy ti hogy látjátok milyen esélyem van ezzel ennyi idősen a nők körében?

Köszönöm a KOMOLY válaszokat.