Szerintetek bejövők ennek a lánynak? (többi lent)

Most is csak az volt bennem hogy a külsöm miatt közeledett hozzám (sok lány adott nekem különböző cuki muki beceneveket), de ez más. Egy 17 éves srác vagyok aki az csendes, zárkózót, érzékeny falváról származik. Diákmunkát végzek, tanulok a szakmámhoz ami a zeneszerzés + éneklek, néha az utcára is kimegyek gitározni és eljátszok egy Michael Jackson számot (imitátornak is gyakorlok). Az iskolában szünetekben rajzolni szoktam sokszor lerajzolom MJ-t, egy rózsákat de leginkább lányokat. gitározni is szoktam. Nos itt jön ő aki megérintett, mindig is úgy álltam a lányokhoz hogy ha egy szép lány hozzám szól aki nyögők egyet majdnem elsírom magam a lány nevet én elszégyellem magam utána mindenki megy a dolgára. Most annyi változott hogy képes vagyok leállni velük beszélni, de látszódik hogy félénk vagyok . No de itt az a lényeg hogy én bánatos voltam (inkább nem mondom el hogy miért) az iskolában, szerencsére nem voltam rosszkor rossz helyen, de ő ott volt, látta hogy mi van velem oda jött hozzám, mondta valamilyen romantikus hangon hogy szia és mielőtt bármit is reagáltam volna belenyomta a fejem a két kis tudjátok miébe. Én meg elkezdtem bőgni ő mondta hogy jólvan jól csinálod aztán elkezdtem őket szopogatni őket. Élveztem a menyben éreztem magam. Talán tej is jött ki. Bementünk kézen fogva az órára, ő a szomszéd osztályban jár. Véget ért a tanítás és ő rúzsozott mosolygos szájával integetett nekem mások pedig mondták hogy uuuuuuuuuuuh. Zavarban voltam. Következő nap beszélgettünk elmondtuk a nevünket és már egy baráti kapcsolat közepébe vágtunk. Mindig adott egy puszit ha órára mentünk. Néha kicsimnek szólít. Már nem csak iskolába találkozunk hanem parkban, üzletben szinte mindenhol. Már a magán életünket mutogattuk. A legutolsó nap amikor találkoztunk egy hatalmas nagy nyálas puszit adott, élveztem és furcsáltam. Hétfőtől nem voltam iskolában inkább dolgoztam. Végszó: nekem ez a lány nagyon is tetszik, de én nem tudom hogy én neki. Mit mondjak, szabad ilyet kérdezni hogy mi most járunk? Mert például amikor gyötörtek a régi bántó emlékek akkor ő mindig megvigasztalt, úgyhogy át ölelt és puszilgatta a nyakamat