A nagypapa korú férfiba beleszerető, és azzal összeházasodó fiatal nők belegondolnak abba, hogy hamarosan özvegyek lesznek?

Biztosan bele.

Ha neked ez a legelső gondolatod, akkor gondolod, hogy neki meg se fordul a fejében?

Lehet belegondolnak, de mi értelme ezen pörögni? Ha valakit tényleg valójában szeretsz (mert igen, lehet olyan, hogy nem a pénz miatt, hanem valódi vonzalom van), akkor azért ne legyél vele, mert majd egyszer ki tudja mikor meghal? Élvezni kell addig, amíg tart és egyébként se lehet tudni, hogy ki meddig él. Ha van 1-2 szép évetek még, akkor bőven megéri.

(mellesleg egy fiatal is bármikor meghalhat. Lehet én holnap összejövök valakivel, aztán egy hónap múlva elüt egy autó, meghalok covidban vagy egy év múlva rákos leszek és szép lassan halok meg. Soha nem lehet tudni. Csak ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni, mert annyira természetesnek vesszük, hogy hát leélünk nyugiban 80-90 évet minimum. A nagy fenéket, egyáltalán nem biztos..)

24N

#5-ös jól mondja.

Nekem az egyik női rokonom meghalt H1N1-ben 35 évesen.

A másik unokatestvérem férje meghalt 37 évesen hasnyálmirigy rákban.

Mindkettő hagyott maga után gyermeket, akire egyedül maradt a másik.

Mindkét rokon házastársa későbbre tervezte a "míg a halál el nem választ" dolgot.

Ezt nem lehet előre tudni sajnos.