Ha egy férfi undorodik a testiséghez kapcsolódó dolgoktól, az nem kiábrándító nektek, csajok?

Azóta fogalmazódott meg bennem, hogy megismertem az mostani párom, aki teljes mértékben elfogad.

Alapjáraton bevállalós nő vagyok (kapcsolaton belül), így soha semmi nem idegen tőle, ami mindkét fél számára izgató. A volt párom, ha beleélvezett a számba nem csókolt meg, ha menstruáltam már rosszul volt, egyáltalán nem nyúlt hozzám, illetve az anális szexre sem volt hajlandó. Ezeket elfogadtam, tiszteletben tartottam, mert ő ilyen volt, de emellett szeretett, jól bánt velem, boldog voltam vele.

Az új párommal, akivel 1,5 együtt vagyok, teljesen másképp működnek ezek a dolgok. Megcsókol szopás után, a nehéz napokon is voltunk együtt, ha kívántuk, “jó katona vérben is harcol” felkiáltással és az anális szex nagyon is izgatja. Először finoman hoztam fel neki, mert nem akartam sokkolni vele, hogy én ki szeretném próbálni… Nagyon nyitott volt, bár még sem próbálta. Nagyon jól sült el, nagyon élveztük. Vannak még dolgaink, amiket nem tettünk meg korábban, de együtt mindent kipróbálhatunk.

Nem is tudom, hogy élhettem eddig úgy, hogy nem éreztem ekkora elfogadást a szexualitásban. Mára ott tartok, hogy kiábrándító, ha egy férfivel erről nem lehet normálisan beszèlni és csak a NEM jön.