Hogyan őrizzem meg a testi-lelki egészségemet egy szexmentes házasságban?

Hogyha elkezded szopni és utána "incselkedsz" vele (rádadod az óvszert, simogatod, hozzábújsz, kedveskedsz neki) akkor is lelankad? Mert ha igen akkor a szorongása valós, de ha az esetek többségében nem, akkor ez valami kamu baromság amivel jól be tud etetni.

Kérd meg, hogy nyaljon ki, az nem teljesítmény kérdése, rengeteg impotens fickó tudja nagyon jól csinálni, de ha nem szereti csinálni ott a petting vagy az ujjazás.

Nem hiszem, hogy meleg a férjed ha 8 évig képes volt kielégíteni, de szerintem az érintés és a szex mindkét nemnek egy alapvető igénye, nagyon furcsa hogy ő így lemondott róla mikor szeret, és nem keres másik nőt sem (ha esetleg tényleg nem kíván téged).

Szerintem arról van szó, hogy lusta foglalkozni az igényeiddel, vagy megült a langyos szarban és csak emiatt nem szakít veled amennyiben nem valóban szorong.

Hogyha viszont tenyleg minden igyekezeted ellenére lelankad neki, akkor próbáld meg nem stresszelni, beszéld meg vele bántás nélkül és őszintén, hogy neked az is sokat jelentene ha bármilyen formában foglalkozna veled (emeld ki, hogy az se baj hogy nem mész el, de nem érzed magad kivánatosnak és olyan mintha nem szeretne). Akkor adj neki ultimátumot ha a beszélgetés után nem változik irányodban a hozzáállása, mert szerintem akkor nem vesz komolyan.

Sok olyan ember van akivel nem lehet beszélni, mert akkor sem értik mi baj miután elveszítettek ami fontos -remélem a férjed nem ilyen, es gyógyulast kívanok neki, ha valóban stresszes. Ez a probléma akkor múlik el a leghamarabb ha az ember likvidalja a szorongás forrását, de ne feledd, hogy ez nem a szex ebben az esetbem, hanem a férjed gondolkodásmódja.

Mondd neki, hogy játéknak fogja fel, ne versenynek.

Én azert szavazok arra, hogy próbáld megint bedobni magad még egyszer utoljára, mert hűséges és alkalmazkodó volt hozzád amikor te voltál beteg, meg mert ha sikerrrel jársz visszakaphatjatok mindketten az önbizalmatokat. Úgyhogy ha pár próba után bebizonyosodik, hogy tényleg feszeng akkor próbáld meg oldani egy kicsit a gátlásait.

33-as vagyok megint, emlékszem az első kapcsolatomnal visszautasította az exem a kezdeményezésemet, és tudod mikor térdeltem le elé mégegyszer? Soha, de olyan sebet hagyott, hogy másnál sem fogok, legalábbis biztos, hogy sokáig kell kérlelni majd.

A lélek törékeny dolog, és elég egy rossz szó is ahhoz, hogy egy szorongó alacsony önbizalommal rendelkező ember önmagába vetett hite kártyavárként omoljon össze. Szerencsére nem történt olyasmi a barátoddal amit következetes munkával ne lehetne helyrehozni, viszont az írásodon látszik, hogy ezt te nem akarod megtenni.

Nem ítélkezni vagyok itt, úgyhogy szembe kell nézned azzal, hogy a mostani párod nem való neked, ha nem tudsz türelmes lenni hozzá. Én remélem mindketten megtaláljátok azt akivel összeilletek, de sok értelmét nem látom annak, hogy te feleslegesen dühöngj meg türelmetlenkedj, szegény meg folyamatosan feszengjen valami teljesen felesleges és irreleváns dolgon (hiszen ki akart és tudott nyalni, csak neked ez nem elég). Azt mondtam, hogy ez nem verseny, de ha szabályokat meg kvótát állítasz fel akkor baromira az.