Szex az exszel? Bővebben kifejtem a leírásban:

Mi a véleményetek a szexkapcsolatokról az exetekkel? A helyzet: későn veszítettem el a szüzességem, 20 felett, az első párkapcsolatomban. Nagyon nehezen bízok meg másokban, picit pánikbeteg is vagyok, a testemet se szeretem, pattanásos vagyok, stirás, picit duci, májfoltokkal tele, és extrém módon kicsi ott lent. Szóval az ismerkedés is nehézkes, ezen belül a szexualitás megélése sem megy könnyen.

A helyzet az, hogy pár hete vége lett egy csodás kapcsolatomnak, amiben minden megvolt, amire vágytam. A barátom kidobott, mivel megunta a kapcsolatunkat, meg engem is, szerinte nem volt közös témánk, közös hobbink, nem ugyanarra tartottunk az életben, tele volt stresszel az egész kapcsolat, munka miatt, betegség miatt, a vírus miatt...etc.

Az a probléma, hogy bár hiányzik, és biztos vagyok benne, hogy szeretem, és abban is, hogyha vissza akarna jönni hozzám, akkor visszafogadnám, mivel nekem tökéletes volt minden a párkapcsolatunk során, és ez eléggé indokolja, hogy a szexkapcsolat fenntartása nem jó ötlet, de nagyon úgy érzem, hogy rengeteg időt vesztegettem el tinédzser koromban azzal, hogy nem éltem nemi életet, és rákaptam a szexre. A szexuálitás terén mindenben passzoltunk a barátommal, méretileg se volt gond, mert szerencsére nem óriási a pénisze, nagyon figyelmes volt, minketten eléggé a hagyományos szexet szeretjük, semmi anál meg szerepjáték, se nyilvános, se hármas, se játékszer, se bdsm etc. Tudom, ez sokaknak unalmas lehet, de mi elvoltunk ezzel.

Szóbajött szombaton, amikor az utolsó dolgaimat vittem el a lakásából, mivel együtt is éltünk pár hónapig, hogy mennyire nincs lehetőség ismerkedni, és hogy a szex hiányzik mindkettőnknek. Szót szó követett és abban maradtunk, hogy adunk 7 nap gondolkodási időt magunknak, hogy belevágnánk-e egy szexkapcsolatba.

Az biztos, hogy a férfi tagja a kapcsolatnak soha nem kezdené újra velem, nála ez aranyszabály, és érzelmileg nem is érintett már, könnyen továbblépett, mivel a végén már nem szeretett, és nem is osztott meg velem semmit, se problémákat, se örömöt...etc.

Én szeretnék még tanulni magamról, a testemről, a szexualitásomról, mert nagyon tapasztalatlan vagyok így 22 évesen. A problémám az, hogy nem vagyok képes még mást beengedni az életembe, a vírus miatt pedig tényleg lehetetlen az ismerkedés, mivel az egyetem online van, nekem következő félévben is ott lesz, és home officeban is végzem a diákmunkámat, teljesen egyedül. Nincsenek meetingek a cégnél, alig ismerek valakit, adatfeldolgozást végzek. Az egyetemen olyan szakon vagyok, ahol több száz diák van, nem járok bulizni, visszahúzódó és félénk vagyok, és barátaim is alig akadnak, a baráti köröm meg csak lányokból áll, szintén nincs barátjuk, vagyis szinte semmenyi férfit nem ismerek. Ezek miatt még a vírus nélkül is nehéz lenne megismerni embereket, de így szinte lehetetlen, hiszen ki se megyek a házunkból. A szüleim intézik a bevásárlást is. A netes társkeresés se jöhet szóba, mert pánikbeteg vagyok, folyamatosan aggódnék, hogy kivel írogatok és az élő találkozás során is rettegnék, hogy valamilyen csapdába sétálok bele.

Valójában hobbim sincs nagyon, futottam régen, azt is egyedül, de most azzal is leálltam.

Úgy érzem, hogy igénylem a szexet és tanulni akarok még, de félek, hogy tönkreteszem magam ezzel a szexkapcsolattal és hiába tudom, hogy már nem szeret az exem, újra elkezdenék reménykedni és összetörnék még jobban, márha ez lehetséges, úgyanis a mai napig van, hogy el fog a sírás miatta.

Ti mit gondoltok? Az egyik énem nagyon szeretne belemenni, a másik viszont óvatosságra int.

Mindenkit felpontozok, aki elolvassa a szöveget és válaszol. Minden tanács hasznos jelenleg.

Egy összezavarodott 22,5 éves leányzó