Szerintetek igaz a mondás, hogy nézd meg az anyját, vedd el a lányát?

Szerintem az a titkom, hogy későn értem be. Tizen-, huszonévesen nem volt nagy sikerem, mert túl sovány voltam, nulla mellel. Így is volt 1-2 jelentkező, de majdnem 30 voltam, amikor először volt vevő rám egy olyan srác, akihez vonzódni is tudtam. Genetikailag is kislányos vagyok, elég törékeny típus. De csak azóta tetszem magamnak és a férfiaknak igazán, amióta már nem vagyok csontkollekció, ehhez szülnöm kellett egy gyereket, hogy legyen végre valami mellem és rám ragadjon néhány kg. Most vagyok 54 kg 168 cm-hez. Bár ettől még lehetnék koravén arcú, de szerintem az is genetika, hogy nem sok ráncom van és ami van, még az sem zavaró. De az is lehet, hogy azért nem öregedett meg a bőröm, mert nem sok nap érte. Szoliba sose mentem, de a napot is kerültem. Nem azért, mert nem szeretem, hanem mert annyira gátlásos voltam a soványságom miatt tinédzser korom óta, hogy állandóan hosszú nadrágot hordtam 40 fokban is és (még most is így van) és emiatt kerültem a napot. Most nyáron leégtem egy kiránduláson és most először észrevettem, hogy látványosan károsodott az arcbőröm miatta, ezért kezdtem el azon gondolkozni, hogy talán azért maradtam ránctalan majdnem 40 éves koromig, mert alig ért nap? Nem tudom, de lehet, hogy ez is genetika, apai nagymamám volt ilyen típus. Időnként szedek vitamint, de igazság szerint elhanyagolom magamat és sose törődtem túl sokat a külsőmmel.

Időnként szedek D vitamint tablettában. Rendszeresen kéne, de padlón vagyok egy ideje, nem foglalkozom magammal.

Volt olyan anyós, akit 40-50es korában is simán dugtam volna, de a többség igazi tipikus magyar anyuka volt.

Angéla és Patrícia bármelyiket tolnám