Ha a hétköznapi életemben betegesen hataloméhes és megalomániás vagyok, akkor hogy lehetek szubmisszív egy párkapcsolatban? Miért van ez? 22/F

„Meg szerintem anyakomplexusom is van, legalábbis néha fantáziálok arról, hogy egy lány babusgat, és én anyának is szólíthatom.” Erről üvölt, hogy neked az anyádhoz fűződő viszonyoddal baj van. Ezt segítene neked egy terapeuta kibogozni.

„És eléggé agresszív is vagyok.” Ez nagyon valószínűen (de nem tuti) az anyáddal szembeni, tudatalatti haragodból fakad. Azért sejtem ezt, mert nálam ez az oka, amint a terápián feltártuk/tam.

„Igazából tele vagyok elfojtott agresszióval és gyűlölettel a gyerekkori sérelmeim miatt” Na, akkor meg is van az oka.

#13: „Ezekez nem akarnád levezetni valakin?” Itt arra utal, hogy esetleg BDSM szadisztikusabb dolgaiban lehetnél a kínzó.

#20: „Pedig magamnak akarom az egész világot. Olyan embereket tartok példaképemnek mit pl Sztálin” Szociopata f@sz volt. Az mire jó neked?agy a világnak?

Szubmisszivitás: Dominákról szóló cikkek írják, hogy a szubmisszív fantáziák/perverziók mögött nagyobb részt az erős, fenyítő, hideg anya áll. A kliens azért akarja – öntudatlanul – újraélni a szigort, megalázást, mert a gyerekkorában tudta, hogy ezért-azért nem felel meg az anyjának, de tudta, hogy ha megteszi, amit követelt az anyja, akkor az kicsit elégedettebb lesz, és akkor a kliens is boldogabb lett, és biztonságban érezte magát. A másik ok, hogy a kliens számára fárasztó a kemény csávó álcája, és a szeánszok alatt lazíthat a pszichéje.

Ha ezt a szubmisszív dolgot meg tudod élni a szexben (el tudod magadat engedni és alárendelni, és van ehhez partner), akkor nem kell feltétlenül terápia. Ha azonban a szexen kívüli életedben zavar téged az agressziód, akkor mindenképpen terápiára kellene menni, mert egy terapeuta sokkal hatásosabban és gyorsabban eredményhez segít téged, mint te egyedül önmagad, vagy egy baráttal való konzultálás (de akár az is megfelelő lehet).

Szerintem azért szereted amikor a nők bántanak, mert így egy kontrollált közegben tarthatod az "elnyomást" és kifejezetten pozitív hatása van számodra (elévezel ahelyett, hogy megaláznanak). A traumatizált emberekre jellemző, hogy valamilyen módob "újraélnék" a trauma okát, mert ez segít feldolgozni azt, de ez veszélyes lehet ha öntudatlanul teszik ezt mérték nélkül, illetve vannak hatékonyabb módjai is a feldolgozásnak. Persze sok oka lehet még a preferenciadnak, például akadnak olyan emberek is akik azért subok mert visszahúzódóak, vagy fárasztó nekik az irányitás és így kapcsolódnak ki, vagy ők így érzik át a partnerük törödését, egyfajta "szeretetnyelvként" fogják fel (úgy érzik foglalkoznak velük), vagy megnő bennük az adrenalin ami fokozza a libidót.

A problémáiddal szerintem is szakemberhez kéne menni a közérzeted és a beilleszkedésed miatt. Szépen mutatja pusztán a kérdesed is hogy az empátiahiányod és a szociális készségeid csorbulása miatt magadat sem tudod igazán kiismerni, de ezek szerint egy másik embert sem tudsz, ezáltal a kapcsolataid hianyát próbálod a státusszal pótolni (mint rajtad kívül oly' sokan). Ha elismered hogy ez baj, akkor az első nehéz lépést megtetted a gyógyulas felé, mert sok hozzád hasonló ember erre sem képes.

A SzU nagyon megalomán volt, csak az embert felejtették el.

Nem hiszem el, hogy ez az agresszió ne lenne a kapcsolataidra káros a munkahelyeden és a párkapcsolatodban.