Szűz lánnyal ismerkednék, hol keressem?

#12 A szövegértést kérlek még gyakorold... Nem nekem a kincsem a szüzessége, hanem neki, nekem (és neki is) ez biztosíték csak arra, hogy nem egy sügérnek a fiának a negatív tulajdonságait kapja majd a gyerekünk. Mert ugye nyilván családban is kell gondolkodni előbb vagy utóbb.

De igazából kifejtem hogy nekem személyesen miért is fontos ez.

A telegonia („tele” – távoli, messzi, „goneia” – születés, keletkezés) azt jelenti, hogy, az utód örökölheti a nőstény előző szexuális partnerei tulajdonságait is. Az utód tulajdonságaira legerősebben hat az anyja első szexuális partnere. Elsősorban ő alapozza meg az utód tulajdonságait és nem az utód fizikai apja. Ha figyelembe vesszük, hogy az első szexuális kapcsolat gyakran a szórakozás utáni alkoholos vagy narkós állapotban történik, akkor sejthetjük, hogy milyen lesz az utód „minősége”. Ha egy józan életű és egészséges fiatal családban beteges gyerek születik, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy ez egy régi vidám buli visszhangja.

A telegoniára, mint jelenségre, először Angliában figyeltek fel több mint 150 évvel ezelőtt. A lótenyésztők elhatározták, hogy a lovak fizikai tulajdonságainak javítása céljából a lovakat zebrákkal keresztezik. A kísérletet többször is megismételték, de fogamzás nem történt. Ma már tudjuk, hogy miért, de akkor még nem ismerték a kromoszómák inkompatibilitásának elvét. Később, amikor már ezek a kísérletek szinte feledésbe mentek, néhány, a kísérletben részvevő kanca csíkos utódot hozott világra a hímlovaktól. A tapasztalt állattenyésztők azonban nem csodálkoztak ezen, mivel ismerték a telegonia gyakorlati hatását. Ők már régóta, a telegonia (megfigyeléseken alapuló) hatásait figyelembe véve igyekeztek megóvni az állataik fajtisztaságát. Az ebtenyésztők már régóta tudják, hogy ha egy fajtiszta szukának legalább egy kapcsolata volt nem fajtiszta kannal, akkor később ez a szuka már nem hoz világra fajtiszta utódokat. A fajtiszta kutyáknál nagyon szigorú a szelekció. A tenyésztők több nemzedékre visszamenőleg vezetik a törzskönyveket, ezért itt jól megfigyelhető a telegonia mechanizmusa. Hasonlóan jól dokumentált a galambtenyésztés is.

A XIX. század második felében a tudósokat az kezdte érdekelni, hogy érvényes-e a telegonia az emberekre is. Intenzív fiziológiai, antropológiai és statisztikai kutatások kezdődtek. Még kísérleteket is hajtottak végre. A tudomány válasza erre a kérdésre az lett, hogy „a telegonia az embereknél is megfigyelhető”. A XX. század 60-as éveiben a tudósok már azt is tudták, hogy az embereknél a telegonia hatása erőteljesebben mutatkozik meg, mint az állatoknál. Ezt azzal magyarázzák, hogy az embereknél egy fogamzásra sokkal több szexuális kapcsolat jut, mint az állatoknál.