Szerintetek azért nem mer elém állni, mert fél?

Egyik sráccal korábban elég szoros kapcsolatot ápoltam, lelkileg nagyon összhangban voltunk,többször kiállt mellettem, ám mindketten versenyeztünk, néha olyan érzésem volt, mintha irigyelte volna, ha én jól teljesítek. Ezek ellenére többször éreztem, hogy megvan köztünk a kémia, a szexualitás, többször nézegetett csinosabb ruhákban is, de pl. a melleimet meg a fenekem hétköznapi ruhában is párszor megnézte. Voltak tekintetösszetalálkozásaink. Sajnos egy számomra érzékeny dolgot nem tőlem kérdezett meg, hanem mások asszisztálásával a tudtom nélkül kinyomoztt, majd szétkürtölte szűk baráti körben. Nem értem, miért nem állt elém nyíltan, ott úgy éreztem, az eddigi gyanúim beigazolódtak. Felkaptam a vizet, letöröltem a Face-ismik közül, kétszínűséget rábizonyítva hajtottam el. Neki csupa könny lett a szeme, feljött mások noszogatására bocsánatot kérni, de áradt a gúny belőle. 2 nap múlva egyik bnőmtél kérdezte a buszon hogy kibékülnék-e vele. Én mondtam h igen, de valahogy nem jutott a fülébe ez a válasz. Maradt a rossz kapcsolat, pár hét után én is üzentettem mással, akkor meg már ő szarta le az egészet. Ellenben még mindig bámul meg kérdezget másokat rólam. Szerintetek miért fél személyesen megkérdezni tőlem, és miért mondja h szóljak én hozzá először?