Etikus nonmonogám kapcsolatról mi a véleményetek?

Kérdező, szerintem egy fröcsögős választ sem kaptál. Annak ellenére hogy eltérnek a vélemények, mindenki kulturáltan fogalmazta meg a sajátját.

Az már egy másik dolog hogy amelyik nem egyezik a tiéddel az neked máris fröcsögés.

Az a baj, hogy valójában nem sok ismeretük van azoknak, akik azzal próbálkoznak, hogy a monogámia nem természetes.

Nos, ez az etológiai és szocio-biológiai kérdés nagyon nem fekete-fehér.

Egy fajra jellemző viselkedés hogy alakul ki? A faj képviselőiből akadnak olyan mutánsok, akiknek hajlamuk van, egy-egy viselkedésre. Ha az a viselkedés az adott környezetben működik, akkor sikeresen fog szaporodni. Az utódaik nyilván valamilyen százalékban öröklik ezt a "hajlamot" + nyilván tanulják az idősebbektől. Az a lefitymálás, hogy ez csak szokás, az állatvilágban is így van. Részben csak tanult folyamat egy viselkedési forma, de mivel ha a faj egyedei sikerrel gyakorolják, bizonyítottan előnyös viselkedés.

Másrészt bár a főemlősök nem az őseink, hanem egy másik szelekció útján létrejött fajok színes sokasága, az ő viselkedésük és anatómiájuk is mutatja, hogy milyen színes tud lenni egy-egy szexuális szokás nem csak náluk, hanem nálunk is. Például a gorilláknál részleges monogámia van, ugye van egy fix háremük és nem életcéljuk, hogy folyamat vándoroljanak új nőstényeket keresni. Testük is mutatja szexuális szokásaikat. Termetükhöz képest kisebb herékkel, prosztatával és pénisszel vannak megáldva. Mivel annyi időt töltenek a nőstényekkel jobb esetben, amennyit csak akarnak. Nincs szükség sietős aktusra, aminek mindenképpen sikeresnek kell lennie. Annyiszor ismételhetik meg, amennyiszer akarják adott nősténnyel. Ellenkező példákban, mint egy pávián ahol bár rangsor van, de azt folyton kísértve megszegik. Ott fontos, hogy egy aktus is sikert érjen és minél gyorsabb legyen. Ez a gorillákhoz képest a nemi szerveiken is látszik. Prosztatának nagyobbnak kell lennie, hogy több ondóváladék legyen, nagyobb erővel spricceljen, vagyis biztosabban elérjenek az ivarsejtek, vagy esetleg egyenesen kimossa az előző behatolót. A nagyobb here pedig több ivarsejtet termel. Persze mivel az ember akkora markánsan más sajátosságokkal rendelkező változatok sokaságával keveredett, illetve sugárzás, kemikáliák stb. ezt úgy színesíti, hogy ilyen egyenes arányosságok nálunk már nem akkora számban törvényszerűek.

Viszont pont ez látszik, hogy sarkosodott populációk voltak a homo sapiens sapiensnél, illetve keveredés a neanderthalensissel, így a sok sajátosság összekeveredett. Nagyon is jelen van emberekben genetikailag azon ősöknek a nyoma, akiknél szelektálódhatott a nagyobb hajlam a monogámiára. Szóval ösztönösen is benne lehet emberekben a monogámiára való hajlam. De mint mondtam, semmi sem fekete és fehér. Pont a fejlett kommunikációs készségünknek köszönhetően sokkal több tényező árnyalhatja ezeket a dolgokat, illetve szokások és hozott dolgok egyszerre érvényesülhetnek. Tehát a monogámia nem egy betegség, hanem a természetben is sok esetben sikeresen bevett viselkedési forma. A monogámia azt az előnyt biztosítja, hogy hosszas és odaadó gondozás útját, egy begyakorolt és összesimult pár sikeresen adjon életet és neveljen fel több generációt. továbbá nyugodtabb körülményeket biztosít a párosodáshoz is. Ha ezeket megfigyeljük az állatoknál, akkor láthatjuk, hogy mennyire egybe esnek ezek a dolgok, az emberek ciklusaival. Valójában nagyon is szoros kapcsolatokra vagyunk teremtve.

De kitekinthetünk nagyon rég óta elszigetelt primitív törzsekre is. Gyakrabb a monogámia, mint a poligámia. Közük nem volt a bizonyos emberek által kárhoztatott nyugati civilizációkhoz és szokásokhoz és mégis abban élnek, mert az működik. A poligámia nagy versenyt is jelent és egy olyan fajnál, ahol olyan kicsi az utódszám és hosszadalmas a fejlődés mint az embernél, ott túl nagy ár a versengés, ami az emberek életébe is kerülhet, ha folyamatosan jelen van. Szóval ez nem egy hóbort, egy babona, hanem szelekció és tapasztalat útján létrejött és mélyebben beivódott viselkedés forma mint sokan szeretnék gondolni.

De ezen vitatkozni felesleges, mert nem egy-egy ember fogja eldönteni, hogy mi a jó. Az idő mutatja meg mi működik. Jelenleg eleve sokkal több a monogám gondolkodású ember és zömmel kivetik a populációk valamilyen formában a megszokottól deviáns viselkedésűeket. Persze ez lehet, hogy idővel megváltozik, de lehet, hogy az zsákutca lesz és drasztikusan csappan majd az egyedszám attól is. Így nem fog hosszútávon szokássá válni.

Az se baj, hogy ha valakinek sokkal több a késztetése a folyamatos partner cserére, az sem, ha valaki tanult folyamat miatt, illetve ha ösztönösen benne van, hogy a monogámia ami hozzá közel áll. A lényeg a sikeres populáció, az pedig túlmutat egy-két emberen és a képzelgésein. Illetve ez nem emberöltőben mérhető folyamat, bár sokkal gyorsabb a változás mint régebben.

Ha nem ad meg valamit az asszony: teljesen korrekt. Ő százból választott ki,neked jó ha három alternatív lehetőséged volt. Mondd el mire készülsz és miért. Ha szép lassan nő lesz belőle,légy hűséges.

Ha azonnal úgy csinálja,ahogy eddig szeretted volna: nagyon nyomós indokának kell lennie,hogy ne add be a válópert.

Ebben a korban aki újrakezdi a csajozást, sohasem a saját hibájából teszi.