El lehet fogadni valahogy azt hogy nekem valószínüleg sosem lesz párom?

El lehet. Ne írd ki többet! Senki nem fog megsajnálni lúzer!

Nem sajnáltatni kell magad, hanem össze szedni és próbálkozni. Nem fog az öledbe hullani egy nő. Tenni ke érte!

*kell

Talán az önbozalmadon kéne dolgozni először és nem rástresszelni, aztán lehet magától elindulna ez a dolog. :)

Én veled vagyok és elfogadom.

Én elfogadom, ha ettől jobb neked.

Perverz gondolattal nyitok, de ez olyan egy kicsit, mint a gyógyulás! -Ha nem hiszel benne, akkor a világ legjobb orvosa sem tud segíteni rajtad! Elsősorban hinned kell abban, hogy nem kísér életed végéig ez az állapot! Másodsorban olyan helyeken kell megfordulni, ahol esélyed adódik arra, hogy megismerkedhess valakivel. -Ne gondold azt, hogy egy szép napon be fog hozzád csöngetni 6-8 pálmaleveles lány tangában, hogy "Szervusz! Jöttünk egy kicsit kényeztetni!" Tessék megpróbálni azt, hogy társaságba jársz, - minél változatosabbak a lehetőségek, annál jobb! Kapaszkodj! EGY kezemen meg tudom számolni, hogy életemben hány nővel kerültem intim kapcsolatba! -Ez nevetségesen kevés! Mégis azt adta a sors, hogy egy iskolában ismertem meg - osztálytársi minőségében - azt a nőt, aki a feleségem lett. Nem a világ legszebb nője és vannak hibái - úgy, ahogy nekem is, - de a világ összes kincséért el nem cserélném, le nem cserélném senkire, mert szeretjük egymást (a másik összes hülyeségével együtt)! Tehát próbáld meg elengedni az "Engem nem szeret senki!" címen futó monokomédiádat! Hinni, alkalmat keresni és próbálkozni! Nem csak attól férfi egy férfi, hogy eggyel több végtagja van, hanem attól is, hogy uralni tudja az érzelmeit! Nem bűn folyamatosan próbálkozni függetlenként független nőknél, - majd ők megadják a jelet, ha szabad az út és elutasítanak, ha nem! Elutasítanak? Jöhet a következő próba! Kitartás!