Vasárnap vettem be antibiotikumot mert lázas voltam és holnap találkozok a barátommal csinálhatjuk óvszerrel vagy szerintetek gyengített a gyógyszer hatásán az antibiotikum? (holnap után fogy el a 21. szem) 20/L

Szerintem statisztika szempontjából eléggé kiugró és egyértelmű adat, hogy az évekig, de legalább hónapokig tartó zavarmentes szedés után 1 ilyen baki után ha valaki teherbe esik az nem a normál szedés melletti kockázat számlájára írható. Azért manapság elég jól behatárolható, hogy kb mikor történt a teherbe esés.

Egyébként lehet felétek 21 a nagykorúság korhatára, de Magyarországon 18 és a kérdező 20 éves, így szerintem nem számít kiskorúnak illetve ha gyógyszerrel védekezik és rendszeresen szexuális életet él, akkor el tudja lelkileg és pszichológiailag is viselni bármilyen későbbi szexuális zavar nélkül azt, hogy igen, ilyen esetben teherbe eshet ha nem figyel és felnőttként mérlegelje hogyan dönt. Kis kockázatnak tekinti vagy sem.

De ha elhiszem, hogy tényleg orvos vagy, akkor kezdem érteni miért nem tud alapvető dolgokat sok fiatal lány, ha még az elvileg erről kompetens személyek is különböző módon nyilatkoznak illetve legyintenek, hogy á, elhanyagolható. Lehet butaság de a jobb félni, mint megijedni elv szerintem most megállja a helyét.

Nézd, nem akarok veled lekezelően beszélni, de eljöhet a te szakmai karrieredben is az a pillanat - amikor már számos vizsgálatban vettél részt -, hogy jobban fog érdekelni a minőségbiztosítási kritériumok világa, mint a nagymintás studyk absztraktjaié. Azt mondod, hogy “Szerintem statisztika szempontjából eléggé kiugró és egyértelmű adat, hogy az évekig, de legalább hónapokig tartó zavarmentes szedés után 1 ilyen baki után ha valaki teherbe esik az nem a normál szedés melletti kockázat számlájára írható.”

Ez kb. a mese kategória, majd ezt akkor hiszem el, ha az illetőnek ellenőrzött körülmények között adják be a gyógyszert. Nézd meg, hogy hányszor okozott elég komoly zavart az a tudományos rendszer, hogy egy gyógyszertani folyamatot azonosítanak a szervezetben, és utána nagy mintán vizsgálják a jelenség feltételezett okát, mint szokást. Tudom, hogy a tudományos sajtó 9/10-e ezzel a szinttel van tele, hogy egyél répát, és akkor jobban fogsz látni, mert ugye a beta-karotin és retinal… de ugye alaposabban megvizsgálva a jelenséget a két állítás ugyan igaz önmagában (tehát a répában valóban van beta-karotin és a beta-karotinból valóban retinal lesz), de a tényleges kapcsolat nem ilyen, az összefüggés kimutathatatlan, ráadásul, hogy ki mennyi répát evett, meg mit mond, arról majd még írok.

Amit te mondasz, az nem kevesebb, mint hogy a teherbeesés kapcsán lazán el lehet azt hinni, hogy valaki évekig, tökéletesen pontosan, soha egyet nem hibázva betartotta az OC szedését. Túl azon, hogy nekem is van feleségem, nőismerőseim, praxisom, stb., és még nem találkoztam ilyen emberrel, én sem akarok ebből kiindulni. Viszont tudományos alapon kezelve a kérdést, részt vettem már olyan tanulmányokban, ahol étkezési szokásokról volt szó, és bátran állítom neked, az emberek többségének abszolúte fogalma sincs arról, hogy mit evett-ivott, tehát ezt rekonstruálni egy elbeszélés alapján kb. olyan, mintha a Zalán futásából megfellebbezhetetlen állításokat tartalmazó történelemkönyvet akarnál írni az ómagyar korról. De ha nekem nem hiszel, írd fel, hogy mit ettek körülötted a diáktársaid a szünetben, és kérdezz rá 2 hét múlva.

Ha pedig arra gondolnál, hogy hát ez a dolog a gyógyszerekkel másképp van, hát a fenét. Sok HIV-fertőzöttet veszítünk el a gyógyszerfegyelem hiánya miatt, pedig ott az életükről van szó. Ha már az életeknél tartunk: nem gondolod, hogy már a puszta kérdés, hogy a magzat életéért valakinek felelősséget kell vállalnia, aláássa az egyoldalú bevallások szavahihetőségét? Az emberek különben is hajlamosak elkenni a felelősséget, mint béna óvodás a vajaskenyeret, de egy ilyen témában meg pláne.