A nőgyógyász felírt nekem fogamzásgátlót, viszont “félek” bevenni. Mit tegyek?

Én hagynám a helyedben a fogamzásgátlót. Különösen, ha nem érzed magad jól tőle, akkor kár magad rákényszeríteni. Szuper, hogy utánajártál, az is hogy a barátod támogat, ez azt mutatja, hogy mindketten felelősségteljesek vagytok.

Amúgy teljesen jogos a dolog, én magam nem szedtem sosem, viszont nekem a barátnőim horrorsztorijait hallgatva valószínűleg ez a legnagyobb szerencsém (hozzáteszem nekem nem lehet egészségügyileg a trombózisveszély miatt). Az a baj, hogy hormonálisan felborít, majd észre sem veszed évekig hogy milyen durván hat rád, hiszen nem kötöd fejben össze vele a tüneteket. Sokan akkor veszik csak észre, amikor leállnak vele és jönnek rá, hogy mit tettek. Borzalmas gyakorlatnak tartom, hogy a nőgyógyászok úgy írják fel mindenre mint a cukorkát.

Én egyébként óvszer párti vagyok, kis tájékozódással, kísérletezéssel lehet találni mindenkinek olyat, ami megfelel. Emellett lehet rendelni, más kiszerelésben venni, hogy gazdaságosabb is legyen a dolog. De emellett azért vannak más, hormonmentes opciók is, olvass utána, bár nekem még nem sikerült ennél megfelelőbbet találnom magamnak.

Ne vedd be. Neked kell dönteni és öszeugrik a gyomrod a gondolatától is. Ez eldöntötte. Ne vedd be.

Óvszer

#5 Nekem 19 évesen a nőgyógyász talán a legfélelmetesebb ember volt az életemben. Oké, ehhez hozzátartozott, hogy egy állami ellátásban lévő öreg bácsi volt, aki rendszeresen csúnyán, mérgelődve szólt rám, ha valamit nem csináltam elég jól vagy elég gyorsan (mit állok még ott, másszak már fel az vizsgálószékbe gyorsabban, nem igaz, hogy nem tudom, hogy kell rendesen ülni, stb.). Az a helyzet, hogy a nőgyógyász, különösen fiatalon egy olyan figura, akinek nemigen mer az ember ellent mondani, hiszen ő a képzett, szakértő és egyébként széttett lábbal fekszel előtte, kiszolgáltatott helyzetben.

Sokáig azt hittem ez így normális, és emiatt inkább nem jártam pár évig, mert féltem, hogy beszólogat meg megaláz. Na most amúgy ez egyáltalán nem okés. Később összeszedtem minden bátorságom, kerestem (ajánlások alapján) egy hiperkedves nőt (két férfi után úgy éreztem, hogy nekem kell, hogy nő legyen), aki végtelenül figyelmesen vizsgál, ha kérdésem van akkor elmagyarázza a dolgokat, egyszóval teremt egy olyan biztonságos közeget, amiben jól és biztonságban érzem magam. Ő nem preferálja ezt a módszert, bár megemlíti, de teljesen az én kezembe adja a döntést (az összes információval), nem csak felírja. Persze magán, de szerintem a legjobb befektetés keresni egy megbízható nőgyógyászt.

Ne félj!

Vagy félj.

Csak akkor ne kefélj.

Én először kiszáradtam tőle, aztál eltűnt minden libidóm. A végén már nem éreztem se örömöt se szomorúságot és mindenhez úgy álltam "jóvanazúgy"

Ha a pasid nem hisztizik a gumi miatt, használjátok inkább azt. Ezekkel a hormonos szarokkal sose tudhatod hova jutsz