Lányok! Voltatok már nemi erőszak áldozatai? Akaratotok ellenére szexeltek veled?

...mondjuk mert akivel igazán megtörtént az fél felvállalni ... vagy nem akarja bolygatni a dolgot saját magában...egyszerűen nem szeretné felidézni és leírni!

Szerintem ez teljesen érthető!....

...Egyesek emberek ezt egy mindennapi kis szerencsétlenségként kezelik!!!! pedig nagyon nem kéne!!! mert ez egy szőrnyű és borzasztó dolog!!!... egy életre szól...nem lehet elfelejteni!

"Egy nőt nem lehet megerőszakolni, max hagyja magát.

"

az a baj hogy a legtöbb lány ilyenkor bepánikol és vagy hagyja vagy csapkod mint a hülye..

én még nem voltam ilyen helyzetben (20/L) de tuti hogy ha meg akarnám védeni magam, meg is tudnám,nem és teljesen átlagos vok, semmi kondi vagy ilyesmi.

(jól irányzott ütés v rúgás..főleg ha részeg a fickó)

kivéve persze ha bedrogoznak..akkor nem lehet mit csinálni, de az meg legtöbb esetben egy kis odafigyeléssel elkerülhető.

nagyon sajnálok mindenkit akivel ez történt, és őszinte részvétem, de ha valaki úgy gondolja nem tudna mit tenni ilyenkor, vagy bepánikolna, járjon önvédelmi tanfolyamra.

Létezik a nemi erőszak, 1 férfi is megtud erőszakolni egy lányt.

Én ilyen szempontból nagyon rosszul jártam. 15 évesen az egyik vidámpark fás részéhez vonszolt be 1 férfi. Hiába sikítoztam, ütöttem, hatástalan volt, 1 pillanat volt amikor valami oknál fogva el tudtam szabadulni, így akkor nem történt konkrét nemi erőszak, hanem csak a ruháimat tépte. Nekem már ez elég rossz érzés volt. Nehezen dolgoztam fel ezt is, mindig emlékeztem arra az eseményre, amikor arra kellett menni. A második eset már nem volt ennyire szerencsés. 1 fiú a közelembe férkőzött. Nagyon rendesnek tűnt, soha nem gondoltam volna, hogy ilyenre lesz valaha is képes. A barátaival voltunk buliba, amikor először láttam, hogy nem is olyan férfi amilyennek mutatkozott. Haza akartam menni, de sajnos nem engedtek. Nagyon részletezni nem szeretném a dolgokat, de amikor ott van több pasi és nem enged, az valami borzasztó, leírhatatlan, hogy olyankor mi megy végbe egy nőnél, nőben. Az első esetben 15 éves, a második esetben pedig 16 éves voltam. Pont akkor volt szünet a barátommal. Azóta sem mondtam el neki, sőt akár milyen hülyén is hangzik otthon sem mondtam el senkinek sem. Pár barátom tud róla egyedül. Ha elmondom felhajtást csinálnak belőle, mindenki megtudja és akkor még kevesebb az esélye, hogy valaha is megpróbálom feldolgozni, vagy felejteni egy kicsit. Azzal a barátommal kibékültem, nem mondtam el neki, félek,hogy nem úgy viselkedett vagy viselkedne velem és azokat pedig akik ezt tették képes lett volna megkeresni és elintézni. Ez nem hiányzott nekem.

Úgyhogy én mondom létezik olyan, hogy akár egy ember is megerőszakol egy nőt.

21/L

szia 02-05 21:31

-vagyok

most nem akarok bunkó lenni, de kénytelen leszek mert máshogy nem tudom elmondani..

15-16 évesen 2szer is megpróbáltak megerőszakolni...vajonmért?..talán mert olyan jelzéseket adsz? vagy nem vagy elég körültekintő?...

20 vagyok és még soha a közelébe se voltam ilyesminek...megint csak vajonmiért?...

aki nem képes előre gondolkodni, vagy nem vakon bízni..

meg elmész egy csapat idegen fiuval buliba..csak mert barátod haverjai..hát bocs de megérdemled..az ilyenek miatt terjedt el az a köztudat hogy bármelyik nőt fel lehet úgymond csinálni...

kicsit gondolkodj el a körülményeken..és tényleg kívánom hogy fel tudd dolgozni, de mielőtt vádaskodsz, nézz magadba kicsit..

szia...megintén

02-05 21:31

bocsi...az előbbi flame volt,tényleg boszant az ilyesmi. mert csak egy igenkicsi óvatosság és körültekintés kell és máris elkerülted. de attól még ez volt a lényege a mondanivalómnak. majd később megpróbálom szebben összefogalmazni

addigis minden jót

egy kis odafigyelés elég?... hadd meséljek el valamit...

kb. 2 éve megismertem egy srácot, 7 évvel idősebb nálam. első ránézésre tényleg úgy nézett ki, mint akivel ha egyedül maradsz, ott helyben megöl, csak alkalmat adj neki. eleve nem volt szimpatikus, elsőre rossz megérzés... úgy döntöttem, hogy kerülni fogom, de sajnos ez nem igazán jött össze.

az egyik legjobb barátnőm, aki olyan mintha a nővérem lenne egy kicsivel azután, hogy megismertem ezt a srácot összejött vele. nem örültem neki, enyhén szólva, féltettem a legjobb barátnőmet az ilyen alakoktól. mióta ők összejöttek, szoktunk találkozgatni, az utóbbi 1 évben a sráccal is úgy külön megismerkedtem, és rá kellett jönnöm, hogy szörnyen félreismertem, bár mondják, hogy nem szabad könyvet a borítójáról megítélni, de vannak ismerőseim, akik okot adnak a bizonytalanságra...

szóval úgy 1 éve egész jóban vagyok ezzel a sráccal, a legjobb, legközelebbi barátomnak mondhatnám... január környékén - ki tudja miért - úgy döntött, hogy "mélyítsük el" jobban a barátságot, mindezt annak ellenére, hogy van barátnője... (pedig abszolút nem olyannak ismerem, aki csak úgy fűvel-fával csalja a barátnőjét)

én persze nemet mondtam az "ajánlatra", eszemben sincs ilyesmit tenni ennyi idősen, a legjobb barátnőm pasijával... előtte is úgy elviccelődtünk, de semmi konkrét célzás engem illetően, csak úgy az egész téma...

mióta visszautasítottam, megpróbált közelebb kerülni hozzám, ahányszor csak alkalma van és kettesben vagyunk valahol, elzárva a külvilág elől elbeszélgetünk, célozgat és megpróbál rám mászni...

mindaddig hülye játszadozásnak vettem, amíg februárban egyik szombaton, késő délután kettesben elkávézgattunk és elmentünk sétálni... már nem tudom hogy keveredtünk el valami parkba, távol mindentől, csak akkor kaptam észbe, amikor egy fához préselve próbált levetkőztetni...

valahogy lelöktem magamról, nem mintha olyan túlságosan túlerőben volna, elég vékony, magas testalkatú... mint később rájöttem, nem kerültünk túl messze az emberektől, a várostól, csak akkor hirtelen olyan kihaltnak tűnt a környék... megpróbáltam az eszére hatni, mivel elméletileg "barátok" vagyunk, és teljesen józan volt, reménykedtem benne, hogy sikerül.

végül is bocsánatot kért és lemaradt valahol én meg összeszedtem a fölsőmet és gyorsan eltűntem a közeléből...

lényegében nem történt meg, viszont senkinek nem kívánom azt az érzést, amikor a legjobb barátodnak hitt alak ott áll veled szemben és csak egy gondolat van előtted: meg fognak erőszakolni...

Hála Istennek akkor megmenekültem és azóta nem is találkoztunk, nem mondtam erről semmit se a családomnak, de a srác barátnőjének sem... valamiért úgy érzem, hogy még nincs vége...

azt nem mondhatom, hogy kirívóan öltözködöm, főleg nem, hogyha tudom, hogy vele találkozom. de szinte minden héten kétszer vele álmodom, az ő arca lebeg előttem, az a délután... nem szeretném megtudni, mi lett volna, hogyha nem hagy elmenni... és azt sem tudom, mi vitte rá, hogy ezt csinálja...

miért elég szerinted egy kis óvatosság, körültekintés, hogyha már a legjobb barátodban sem bízhatsz meg? két éve ismerem és abszolúte ki nem néztem volna ilyesmit belőle, ahogy később közelebbről megismertem...

minden nap ezzel kelek és ezzel fekszem, attól félve, hogy melyik nap futok vele össze az utcán vagy akár barátnőm lakásán... ezt senkinek nem kívánom.

17/L

erre most mit mondjak...elég vak vagy ha nem látod mikortól néz rád valaki úgy... azért ez a legjobb barátom belém szeretett dolog elég gyakori..igaz persze hogy általában nem támadják le az embert, de

"mindaddig hülye játszadozásnak vettem"..lehet hogy aki egy kicsit odafigyel a másikra nem vette volna...