Betudom beszélni magamnak azt, hogy heteró vagyok?

Ez nem így megy. Vonzódsz a nők és a férfiak iránt is, ezt el kell fogadni.

Én is bi vagyok és soha nem ment, hogy teljesen elfelejtsem a saját nemem. Napokig nem is gondoltam rá, de idővel mindig elő jött.

EZ belénk van kódolva

Hát a leírtak alapján a Kérdező simán lehet leszbikus is, mert nem írta, hogy valaha vonzódott volna férfiakhoz, sőt éppen ennek az ellenkezőjét, lásd:

"még nem találtam olyan férfit aki külsőleg bejönne"

és

"belsőre sem olyan a többség amilyenre egy nő vágyik"

Attól, hogy esetleg bebeszéled magadnak, hogy hidegen hagynak a nők, még nem leszel boldogabb a férfiak mellett, szóval semmi értelme az egésznek. 29 évesen már vagy annyira kiforrott személyiség, hogy azt feltételezhessük, hogy ez változni nem fog, főleg, hogy minimum évek óta fennáll a helyzet.

Nem lehet kiölni a vágyat magadból. Elnyomni el lehet, és akár egy házasságba is belemehetsz, de a vonzódásod a saját nemedhez örök.

Én nős vagyok, szeretem a feleségem, és igyekszem hűséges lenni, egyelőre sikerül, de sokszor azon kattog az agyam, hogy jó lenne egy férfivel. És ez a kattogás egyre erősebb. Hogy meddig bírom? Nem tudom.

Ha Te a nőket szereted jobban, mert nem találtál még megfelelő pasit, akkor ne fogd vissza magad. Biztos találsz olyant, aki nem csak alkalmizni szeretne, hanem tartós, boldog kapcsolatra vágyik egy másik nő oldalán.