Biszex férfiak, mennyi idő kellett amíg képesek lettetek fiút is szeretni?

Azthiszem nekem fordítva történt.

Kamasz koromban egy egy barátomba belezúgtam, de tudtam, hogy csak a lányok érdeklik, illetve hogy nem nyitott másra.

Aztán meglepetésemre érettségi előtt egy lányba zúgtam bele.

Majd szingli évek jöttek, és kezdtem újra a fiúkat is célkeresztbe venni, mert párkapcsolatot szerettem volna.

Aztán megismerkedtem egy aranyos lánnyal, a jelenlegi feleségemmel.

Mindkettő nem érdekelt mindvégig, érzelmileg is.

Meleg/biszex férfiakkal szívesebben barátkozom, és mélyebb barátságokat kötök, mint heterókkal. Valószínűleg azért, mert érzelmileg jobban belemegyek mind a mai napig.

(És nem kell semmiféle barátság extrákkal dologra gondolni)

Szerencsés vagy, 2-es válaszoló, hogy tudsz barátkozni.Valahogy úgy látom, hogy ma már egyáltalán nem szokás "csak" barátságot találni :/

F

Igen, arra jutottam 40 felett, hogy a plusz számomra nem annyira fontos, és leginkább csak tönkreteszi a barátságot, vagy nem engedi kibontakozni.

Burn out után/közben döntöttem úgy, hogy újra megkeresem magam. Mik a hobbijaim, mi az ami örömet okoz, és ezekben kezdtem társaságot keresni. Lehetőleg LMBTQ emberekkel. Valahogy köztük nem érzem magam feszélyezve. Lassan, de kirántott a burn outból. Nagyon mély barátságok születtek, amiben mint bi házas férfi vagyok jelen.

Olyan 2 3 ev kb. Egyetem elejen voltam eloszor sraccal. De nem tudtam elkeozelni h parom is legyen. Aztan lett :DD

30/F

Biszex férfi vagyok.

Kizárólag óvodás koromban szerettem bele fiúba. Kamasz koromban csak lányba lettem szerelmes. Huszonéves koromtól fokozatosan ráébredtem biszexualitásomra (az ovis szerelemre más emlékként tekintettem, és végül is gyerekszerelem volt).

Nekem csak szex kell szimpi férfival, és érzelmi összhang.

De nem szerelem.