Hogy fogadjam el hogy vannak passzív vágyaim is?

Kicsit örülök is, hogy nem csak én mentem át ezen, de kicsit el is szomorít, hogy a közvélemény még mindig ezt hozza ki a biszex/meleg srácokból.

Én most 21 vagyok, 19 éves korom körül kezdtem el én is erősen gyanítani, hogy nem vagyok teljesen hetero. Korábban engem is csak a lányok érdekeltek, maximum egy-egy jóképűbb srácon pirultam el a strandon, de akkor még csak elismerésnek tudtam be a dolgot, nem konkrét vonzalomnak.

Amikor viszont tényleg ráeszméltem, teljesen összeestem lelkileg, nálunk a szüleim borzasztó előítéletesek tudnak lenni ezzel kapcsolatban.

Egy ideig teljesen elutasítottam ezeket a vonzalmakat, utána megkérdőjeleztem, később már csak kerültem őket, legvégül pedig elfogadtam őket, és ma már nincs semmi szégyenérzetem magammal szemben.

Viszont még nem vallottam be senkinek, hogy biszex vagyok, mert úgy érzem a legtöbben nem állnak még erre készen, a közeli ismerőseim és a családom. Valószínűleg borzasztó felszabadító lenne, de úgy érzem még nem tartok ott.

Engem is jobban érdekel a passzív szerep. Sokan - és én is anno - hajlamosak abba a hitbe esni, hogy aki meleg/biszex, az mindenképp női, feminin gesztusokkal beszél, öltözködik, viselkedik, pedig ez egyáltalán nem biztos.

Szerintem, sajnos, a legtöbb ember fejében az amerikai vígjátékok meleg karakterei és a szélsőséges pride felvonulók jutnak először az eszébe, ha felmerül a meleg téma, pedig mindkettő borzasztóan eltúlzott tud lenni. Akik így viselkednek sem mindig elítélendőek (amíg őszinte, és nem a rendbontás a cél), viszont az általánosan kijelenthető, hogy az ember jobban megjegyzi az extrémet, mint az átlagot.

Egy biszex/meleg srác is lehet férfias, magabiztos, vezéregyéniség. Az egyik nem zárja ki a másikat.

Remélem tudtam segíteni, kicsit nekem is jólesett, hogy ki tudtam ezt magamból írni :)

Sziasztok! Nagyon tetszett az első megfogalmazása, teljes mértékben így látom én is!!

Az a baj, hogy tökéletes képlet nincs szerintem, mindenki másképp dolgozza fel. Van aki annyira “gátlástalan”, hogy simán megéli a hétköznapjaiban, nem érdekli ki mit mond, van akiről tudják hogy az, de még sincs kimondva. Na és akkor vagyunk mi, akik otthon agyalnak, hogy hogyan rendezzék le ezt magukkal.

Szerintem ha találsz egy olyan férfi partnert, aki oda adóan segít téged, hogy megéld a vágyaidat, ergó lesz valaki, akivel mindezt megbeszélheted, sokkal nyugodtabban állsz majd más milyen dolgok elé, mert lesz róla tapasztalatod, véleményed és nyugodtabb leszel, mert nem feszítenek belülről a vágyak. És ezek után szerintem a nőkkel sem lesz gondod,persze ha még kívánni fogod őket :P Kívánom, hogy találd meg a párod és a lelki békédet, hidd el, utánna nem lesz gond! :)