Lesz valaha normális kapcsolatom? Szerintetek mit kellene csinálnom?

19 éves bi srác vagyok, aki kapcsolatot szeretne. Jelenleg inkább egy fiúra vágyok, de persze a lányok sincsenek kizárva. Sajnos eddig még semmilyen kapcsolatom nem volt, pedig örülnék már neki. Viszont egyszerűen még sosem jött össze a dolog.

Eddig még senkinek se kellettem. Akár fiúnál, akár lánynál próbálkoztam, a dologból mindig elutasítás lett. Tavaly volt egy srác, aki iránt talán tényleg éreztem valamit, nyilván vele sem sikerült semmi. Egyébként se az előtt, se azóta nem nagyon éreztem még úgy senki iránt sem, mint iránta. És attól tartok, lehet, többet nem is fogok. De ha esetleg mégis, akkor 99%, hogy az sem jön majd össze.

Lányokhoz nem is nagyon merek reményeket fűzni. Alacsony vagyok és sovány, ami alapból nem szerencsés, lányoknál pedig végképp nem. Plusz ugye sok lánynál már az is kizáró ok, hogy a fiúkhoz is vonzódok. Továbbá, szerintem inkább passzív típus vagyok (bár nem teljesen), ami még problémásabb. Szerintem egy lány se vágyik ilyen fiúra.

Ami a srácokat illeti, közülük még lehet akadna is, akinek bejövök. A probléma csak az, hogy szinte lehetetlen ismerkedni. Utcán nincs bátorságom odamenni nekem tetsző fiúkhoz, ami szerintem érthető. A társkeresőket is próbáltam, de nem sok sikerrel. A túlnyomó többség csak szexelni akar, viszont nekem ez nem fekszik. Meg aztán az sincs az ínyemre, hogy egy rakás 40-50 éves is rámír, annak ellenére, hogy egyértelműen megadtam, hány éves korig keresek embereket, illetve azt is, hogy csak kapcsolat érdekel.

Nyilván vannak nekem is elvárásaim, de nem érzem azt, hogy teljesíthetetlenek lennének. Egyrészt, számít nálam is a külső. Nem fogok azzal az álszent sallanggal jönni, hogy nekem csak a személyiség a fontos, mert egyszerűen nem igaz. Igenis fontosnak érzem, hogy a párom tetsszen nekem. Ugyanakkor a belsőt sem tartom elhanyagolhatónak. Hiába néz ki valaki jól, ha belsőre nem fog meg, akkor felejtős a dolog (volt egy helyes srác, aki írt nekem társkeresőn, de ő is csak dugni akart, így elutasítottam). Emellett viszont azt is észrevettem magamon, hogy ha valakit megismerek és mondjuk még szimpatikus is, akkor idővel jobban elkezd tetszeni nekem külsőre is (bár ez sem mindig „működik”). Egyébként az a srác, akit az elején írtam (aki iránt éreztem valamit), ő se nézett ki olyan nagyon jól, inkább átlagosnak mondanám. Igazából nem is tudom, mi fogott meg benne.

A következő kb. egy hónapban nem nagyon fogok tudni ismerkedni, de utána szeretnék újult erővel belevágni. Nincsenek nagy reményeim, de hátha. Az a helyzet, hogy szeretnék már magam mellé valakit. Sokszor úgy fekszek le aludni, hogy jó lenne, ha valakit magamhoz ölelhetnék, összebújhatnánk, stb. És erre a fajta intimitásra, illetve az érzésekre és a szeretetre szerintem jobban is vágyok, mint magára a szexre.

Szerintetek van esélyem arra, hogy találjak egy normális kapcsolatot? Illetve van valami tanácsotok? Mit kellene csinálnom?