Nem fogad el a terapeutám, mit tegyek?

A terapeuta egyéni véleményt nem formálhat. Ez alap szabály.

A helyedben keresnék mást.

Kedves Kérdező!

Valóban kérdés, hogy hogyan hangzott ez el a részéről, mert nem ítéletet kell/szabad mondania, nem értékrendet kell közvetítenie, a terápia nem erről szól.

Más is felírja azokat a gyógyszereket, mert a gyógyszeres kezelésen csak akkor változtatnak, ha nem működik, vagy ha időközben kiderül, hogy valami más miatt ellenjavallt.

Mérlegelned kell, hogy a bizalom kiépítése mennyi idő volt, ez a véleményformálás milyen mértékben rombolta a már kiépített bizalmat és páciensi elfogadást, mert ha olyan mértékű az emiatt érzett ellenérzésed, ami már a terapeuta segítő szándékának/képességének megkérdőjelezését és/vagy személyének mély érzelmi elutasítását eredményezi, lehet, hogy az új bizalmi kapcsolat kiépítése könnyebb - ilyen szempontból csak Te ismerheted magadat.

Ugyanakkor gondold végig, hogy a terapeuta értékítéletet mondott-e, vagy pusztán arra utalt - talán nem jól érthetően fogalmazva, nem szerencsésen - hogy maga a kifejezés pongyola kissé, a Kinsley-skálán való elhelyezkedés mentén a fogalmak nem teljesen behatárolóak. Nem vitatom, mit mondott vagy mondhatott, mert nem voltam ott, de véleményem az, hogy ha kiépült egy bizonyos fokú bizalom, akkor érdemes egy kérdésben tisztázni, mit is akart mondani, mert lehet csupán félreértés is. Ugyanakkor nem kell megpróbálnod meggyőzni, vagy bizonygatni az igazadat. Ha azonban nem új terapeuta keresésére adod a fejed, érdemes tisztázni ezt is, és azt is, hogy milyen érzéseket ébresztett Benned a megjegyzése, mondatsora, mert egyrészt neki is látnia kell, hogy a kapcsolatotok pillanatnyilag bizalomdeficitet mutat, s talán azt is, hogy szakmai hibát vétett. Ezen felül - amennyiben folytatjátok a terápiát - nem elhanyagolható szempont a munkában az sem, hogy miért reagáltál így a mondataira. (Nem, nem pusztán a szexuális irányultságod tényére gondolok, hanem a kapcsolat- és elfogadottság igényedre, identitásmegerősítés vagy identitáselfogadás iránti vágyadra, vagy bármire, ami mögötte lehet...)

A gyógyszeres kezelés miatt gondoltam, hogy pszichiáter az illető, de ha nem pszichiáter, nem is pszichológus, akkor magam is hajlok arra a javaslatra, amit az előttem válaszoló adott: lépj tovább, keress igazi szakembert.

S végezetól az 1-es hozzászóló által elmondottakhoz: a pszichiáterek nem csak nem állnak kapcsolatban semmilyen információs hivatallal, hanem a pácienssel folytatott teljes terápiás adatsorra titoktartási kötelezettség terheli őket. Nem adnak ki papírokat senkiről, nem adnak ki fél cédulát sem, nem ragasztanak senkire rózsaszín háromszöget, hogy kihúzzák a lába alól a talajt, ellehetetlenítsék.

Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy ilyen válasz születhet, mert nem elég, hogy a kérdező tévképzeteiről árulkodik, hanem azt is eredményezi, hogy másokban is elültetheti a bizonytalanságot és bizalmatlanságot azon szakemberekkel szemben, akikre szerintem az 1-es válaszadónak is nagy szüksége lenne.

Ha gyógyszereket ír fel, és pszichoterápiát csinál, nyilván pszichiáter. Nem hinném, hogy homofób, ez ebben a szakmában elég abszurd lenne (bár idősebb pszichiáternők között én is ismerek olyat, aki nem igazán mondható elfogadónak). De ha mégis úgy érzed, gyorsan menekülj.

Viszont, ha egyébként meg vagy vele elégedve, és a terápiáddal haladni akarsz, nem hiszem, hogy bölcs dolog volt elhallgatni a terapeutád előtt a szexuális orientációs, a vágyaidat. Légy őszinte hozzá, és nézd meg, hogy reagál - és ha tényleg nem elfogadó, támogató, akkor sürgősen keress mást.