Fiú vagyok de néha lánynak érzem magam akkor mi lehetek?

A firfiséggel hogy állsz? Mennyire természetes, hogy fiú vagy?

Lehet, hogy mindkettőnek magas százalékkal érzed magad.

Ha érdekelne a segítségem, privátban válaszolj.

Mindenképp indulj el ezen az úton :) Kezdd azzal, hogy crossdresserkedsz; menj el és vásárolj magadnak női ruhákat, fehérneműket, cipőt, sminktermékeket és kezdd el növeszteni a hajad. Keress egy énektanárt, aki megtanít téged magas hangon beszélni (mint Natt a YouTube-on). Mellette pedig járj rendszeresen pszichológushoz, aki irányt mitat neked, hogy érdemes-e elkezdened a nemi átalakulást és erőt ad, hogyan kezeld azokat a helyzeteket, amikor támadnak emiatt.

Sok sikert :) És semmiképp se nyomd el magadban a vágyaid!

Vagy személyiség zavar, de kétlem, szerintem rossz testbe születtél. Azaz trans vagy, át kell idővel operáltasd magad nővé, hogy jól érezd magad a bőrödben.

Nézz utána neten

Aki lepontozza a pszichiátert ajánlót:

ha transz vagy (ami ebből nem dönthető el), akkor is hasznos a pszichiáter, ha nem vagy az, akkor is.

"És senkinek ne hidd el hogy ez normàlis."

Na ne hülyéskedjünk már. Nem arról van szó, hogy pedofil vagy nemi erőszaktevő lenne, aki életeket nyomorít meg. Könyörgöm, a vágyával senkinek sem árt. Tegyük fel, hogy szembe jön veled az utcán, mi fog történni? Max. nevetsz rajta egyet vagy elnézel máshová, illetve lesz egy jó témátok a haverokkal a sörötök mellett.

Ellenben ha nem éli meg, akkor egész életében frusztrált lesz, mert haláláig érezni fogja, hogy valami hiányzik az életéből. Igazad van, hogy szüksége van pszichológusra, de nem azért, hogy "kigyógyítsa" - ez nem betegség. Ez olyan, mintha imádnád a dobos tortát, de mivel társadalmilag nem elfogadott, ezért pszichológushoz küldenek, hogy "kigyógyulj a betegségedből". Pszichológus azért kell, hogy megtanulja megvédeni magát és az önbecsülését a hozzád hasonló emberektől, akik támadnák őt.

A kérdezőnek úgy lehet teljes az élete, ha megéli a vágyát és lányként él, mégha nem is állandó jelleggel. Én drukkolok neki, hogy fel merje vállalni önmagát.

"És senkinek ne hidd el hogy ez normàlis."

Könyörgöm, a vágyával senkinek sem árt.

Nem azt mondta a 3-as, hogy ért valakinek, hanem hogy nem normális.

Én nem állítom, hogy 3-asnak igaza van, de azt igen, hogy te félreértetted.

"A kérdezőnek úgy lehet teljes az élete, ha megéli a vágyát és lányként él, mégha nem is állandó jelleggel."

Ezt ennyi alapján kijelenteni botorság. 10 sorból ne akarjuk megmondani, hogy egy másoik embernek mitől lehet teljes az élete.

Én azt gondolom, járjon utána, igen, járjon el pszichológushoz, hogy letisztuljon a fejében, mit is érez, mi is az ő útja.

(Ahogy 7-es is mondta, akit annyiban pontosítanék, hogy nem a szakember teszi helyre, hanem ő maga teszi helyre egy szakember támogatásával.)

"nem normális"

És, számít az, hogy normális-e vagy sem? Egy kicsit visszanézve a történelmünket, akárhányszor meghatározták törvényekkel, szabályokkal, hogy mi a normális, mindig az sült ki belőle, hogy az emberiség két részre szakadt, ráadásul egymás ellen is lettek uszítva, aminek az volt az eredménye, hogy vér folyt és ártatlan emberek milliói haltak meg.

És ha azt hiszed, hogy nem tudom, miről van szó, nos, én is pontosan ugyanebben a cipőben járok. És nem azt szeretném, hogy ez el legyen fogadva vagy hogy ez legyen a normális. Egyszerűen csak azt szeretném, hogy ne bántsanak amiatt, hogy ilyen vagyok, vagy ne érjen hátrányos megkülönböztetés (például hogy nem adnak ki nekem egy albérletet, vagy kirúgnak a munkahelyről, ha ez kitudódik). De még ezt sem sikerül elérni.

9

Sajnálom hogy ezzel élsz együtt. De ez akkor is egy lelki betegség amit kezeltetni kell.

Egy mániás depresszióst sem vesznek fel sehova ha nem kezelteti magát és nem tünetmentes.

De ha vitatod hogy ez betegség akkor kérdezz meg egy pszichiátert.