Mennyire fontos az, hogy olyannak adjam a szüzzességem, akibe szerelmes vagyok? Szexhez nem kell szerelem, de az elsőhöz sem?

Szerintem meg ez amolyan személy függő. Van akinek kell szerelem és van akinek meg nem kell szerelem a szexhez (mert van ilyen). A lányoknál általában az első mindig emlékezetes és az első szerelmét nem felejtik el soha teljesen, persze nem mindenki van ezzel igy...

Én is azt mondom, hogy szeresd azt akivel elakarod vesziteni és győződj meg róla, hogy viszont szeret.

én nem voltam szerelmes, és a pasi se szeretett. de ő már gyakorlott volt, szóval se fájdalommal, se semmi ilyesmivel kapcsolatban nincs negatív emlékem a dologról (az előjáték borzasztó hosszú volt). az más, hogy maga a szex borzalmas volt, unalmas és túl hosszú, de ez már inkább tényleg azért van, mert nem voltunk szerelmesek (a mostani barátommal sose unom a szerelmeskedést, akármilyen hosszú). szerintem ez annyira nem meghatározó, mert én azóta is egészséges, maximálisan kielégítő, boldog szexuális életet élek (azóta már a sokadik párkapcsolatomon belül), és egyáltalán nem bántam meg. saját döntés volt, akkor mit bánjak rajta? az első szex (barátnők elmondásaiból kiindulva) amúgy sem egy nagyon egetrengető élmény, nagyon ritka, aki első szex alatt elélvez meg hasonlók (bár nem példa nélkül való, ugye). de nekem azóta ezerszer jobb élményeim voltak, évekkel később, mikor már jelentősen gyakorlottabb és öntudatosabb voltam.

a szexhez önmagában nem muszáj szerelmesnek lenni a partneredbe, a JÓ szexhez viszont nem árt (bár erre is vannak ellenpéldák, nyilván). az a fontos, hogy testileg-lelkileg érett legyél rá, és ne félj, hanem akard az aktust, és biztos legyél abban, hogy ez 100%ig saját döntés, és nem a társaid/elvárt normák hatására történik meg. az első szex különben szerintem abszolút túlmisztifikált valami, a lényeg úgyis sokkal az után jön, miután már gyakorlottabb vagy, és tudod mi kell neked, és azt hogyan érheted el. de úgy érzem itt egyedül vagyok a véleményemmel, és nagyon csúnyán le leszek pontozva.