Hogyan kell helyesen mérni a pénisz hosszát?
A vonalzót a pénisz fölé az alhashoz szorítva vagy mellé kell helyezni?
Köszönöm az értelmes válaszokat.
A mérés fogalma, feladata [szerkesztés]
A mérés a természet jelenségeiről való ismeretek megszerzésének egyik alapvető módszere. A mérés tervszerűen végrehajtott gyakorlati tevékenységek összessége, amelyekkel valamely fizikai, kémiai, csillagászati, statisztikai, stb. mennyiség nagyságának, arányának, stb. jellemzésére alkalmas. A mérés eredményéül a választott mértékegységben kifejezett értéket kapjuk. Ebben az esetben bukkan elő közvetlen mérési tevékenységként a számolás, (darabok, vagy események számolása, vagyis a természetes számsor tagjainak nullától kezdődő felsorolása). A mérőszám csak egy nála nagyobb, és egy nála kisebb korlátérték közé határolható be. A mérésre vonatkozó ismeretek összességét metrológiának nevezzük. A méréstechnika a metrológiának a mérés gyakorlati megvalósításával foglalkozó része. A mérés a kutatás, a termelés, az üzemeltetés, az elosztás nélkülözhetetlen eleme.
A mérőeszköz megválasztása [szerkesztés]
A mérésnél a mérés számszerűsítéséhez mérőeszközt használunk. A mérőeszköz kiválasztása már elvileg helyes kell, hogy legyen! A helyes mérés előfeltétele a mérés (és a mértékegység) reprodukálhatósága! A mérési eredmények azonban a használt mérőeszközöktől, illetve a mértékegységtől függően különbözőek lesznek. Ismert példa: Milyen hosszú a tengerpart? (lásd fraktálok).
A mérés bizonytalansága [szerkesztés]
A mérésnél a mérőeszköznek van egy adott hibája, (az eszköz mindig pontosabb legyen, mint amit a méréstől elvárunk!) van a leolvasásnak is egy hibája, valamint a számolás során is követhetünk el hibát.
Hibátlan számolás az adatok feldolgozása során [szerkesztés]
A műszerek, eszközök helyes használata (esetleg működésük) külső körülményektől is függnek, ezek a körülmények többnyire akaratunktól függetlenek, hatásukat nem sikerül mindig elhárítani. A jó mérés sok előkészületet, előtanulmányt, megfontolást igényel!
Határesetek [szerkesztés]
Vannak mérhető és nem mérhető dolgok (inponderábiliák), illetve vannak összemérhető és össze nem mérhető dolgok (inkomparabiliák). Léteznek mérhetetlenül kicsiny és mérhetetlenül nagy (végtelenhez tartó számosságú) dolgok is. A tudományok így az általa vizsgált tárgyak mérhetősége szempontjából nem azonos fajsúlyúak, de minden tudomány igyekszik megfelelő mérési technikát, tudományos módszert alkalmazni.
Nem mérhető, de összehasonlító dolgok, ugyanakkor a mérőeszköz szempontjából változó mérésénél standardokat, kalibrátorokat és kontroll eszközöket dolgoznak ki, vagy használnak (például az orvostudományban a laboratóriumi minták mérésénél, a pszichológiában az intelligencia mérésénél stb.
Törvények [szerkesztés]
A mérést szabályozó törvényeket először a csalás megakadályozása érdekében hozták. Később azonban tudományos alapokon fejlődtek tovább és nemzetközi egyezmények tartják őket érvényben. Az Egyesült Államokban a kereskedelemben használatos mértékegységeket a NIST szabályozza. A mértékegységek története a tudomány- és technikatörténet része.
Ez már szerepelt itt fent.
http://www.gyakorikerdesek.hu/szerelem-szex__egyeb-kerdesek_..
Ennél több információt sztem nem fogsz találni a témáról!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!