Van itt független borderline-os férfi aki ismerkedne?

Én meghallgatnálak mindentől függetlenül, ha van kedved beszélgetni. :)

Pff... Ezért akarsz ismerkedni, hogy utána ne válaszolj? Tudod te egyáltalán, hogy mi ez? Nem hiszem... A magamfajta már ne is próbálkozzon... Meglesz!

Nálam is fölállították a diagnózist, és már tisztában vagyok azzal is, hogy a volt vőlegényem is ebben a cipőben jár. A legeslegboldogabb 6 évemet vele töltöttem, holott minden hétvégén szakítottunk, kínoztuk egymást, össze is verekedtünk jó párszor, és a környezetünk csak ezt látta! Mindenki meg volt rökönyödve, hogy miért vagyunk egyáltalán együtt. Persze ők azt nem figyelhették meg, hogy milyen, mikor béke van, mikor csupa kacagás az élet, mikor naphosszat csak hálát tudtunk adni az égnek, amiért egymásra találtunk, mikor tervezgettük az esküvőnket, mikor mindenben egyetértettünk, mikor éppen azt a szeretetet adtuk egymásnak, amire igénye volt, és úgy, ahogy arra igénye volt! Szerintem nem rossz párosítás, bár még jobban kikészítik egymást, mint egy "normális" emberrel, de a másik legalább megérti, hogy lehet, sőt, általános a legmélyebb pontról a boldogság legmagasabb fokára hágni, majd visszazuhanni, és mindezt 1 perc alatt háromszor! :D Szóval szerintem nem rossz ötlet...ha azt akarod, hogy meghaljon a lelked egy darabkája abba, hogy a legboldogabb vagy a földkerekségen! :) És, legalább ugyanannyit tudtok inni és drogozni, és nem bántjátok egymást folyamatosan az önsorsrontó, önpusztító élete miatt.... Ráadásul látjátok néha, hogy van, aki jobban padlón van, mint ti, és így tetszeleghettek a hős megmentő szerepében, ami a másikat csak még jobban lenyomja az állapotába! :) Szóval szerintem, mint belső szemlélőnek, több a jó benne, mint a negatív! :)