Egy csaj miért fél tőlem annyira hogy évek alatt se meri megmondani, hogy tetszem neki? És még én vagyok a r. ohadék a többiek szemében, mert levegőnek nézem? Az osztályomban van egy lány aki mint kiderült évek óta (3
éve ) belém van zúgva. Sose mondta nekem én sosem vettem észre, nagyjából valóban levegőnek néztem.
Majd most érettségi idején valaki szólt hogy beszélne velem négyszemközt. És közölte: mekkora bunkó paraszt vagyok hogy így semmibe veszem a csajt és nem igaz hogy nem vettem észre stb.
Ugyanis kiderült a csaj végül a pszichológusnál kötött ki „miattam” mert rájött hogy évekig egy osztályba járt velem de én rá se néztem és most érettségi után zérósodtak az esélyei.
És még én vagyok a bunkó hogy nem vettem észre.
Most a kérdéseim:
- valóban terhel engem felelősség? Itt dögöljek meg ha én bármit észrevettem a csaj viselkedésében, valóban levegőnek néztem de ez az én hibám lenne? Van szája neki akar valamit odajön mondja. Ennyi.
- vajon mi a jó franc lehet bennem annyira ijesztő hogy évek alatt se mer odajönni? Mi vagyok én baltás gyilkos vagy hétfejű sárkány vagy mi?
Gondolom, te az osztály nagymenője vagy.
ő meg félénk, nyilván nem tartozik a menők közé, azért nem mert közeledni.
De egyébként is, én is nyuszi voltam, nem közeledtem akkor se, ha nem néztek levegőnek...
De amúgy nem szoktál vele beszélni, ha már osztálytársad?
És ha odament volna? Az írásod alapján kb szemberöhögted volna.
Érettségi után zérósodnak az esélyei: mert ha tudsz róla, lett volna esélye?
"És ha odament volna? Az írásod alapján kb szemberöhögted volna. "
Miért röhögte volna szembe? De most komolyan, mit csinált volna? Lett volna vele csak azért, hogy meg ne bántsa?
Igen, ez lenne az én kérdésem is.
De hogy válaszoljak is: ha odajött volna, akkor nem röhögtem volna szembe, de mivel nem az esetem, ezért megmondtam volna neki hogy nem az esetem.
És nem engednék semmi szín alatt az érzelmi zsarolásnak.
Vagyis ha a lány bánatában a Dunának ment volna - hát szar ügy.
Neki.
Ja és nem, nem vagyom az osztály nagymenője.
Csak épp egy gyakorlatias gondolkodású ember vagyok. Úgy gondolom ha az ember akar valamit teygen érte, és ne tátsa a száját és magában siránkozzon hogy nem kapja meg.
Van szája akar valamit mondja!
És nem, ez nem jelenti azt hogy meg is kapja. Az még egy köv menet lenne.
De ha néma marad, akkor úgy kell neki.
"De most komolyan, mit csinált volna? Lett volna vele csak azért, hogy meg ne bántsa?"
Te nem vagy félénk, így nem érted.
ha levegőnek nézted, félénk is, persze, hogy nem mert odamenni. Nincs mindenkinek önbizalma, főleg, ha tudja, hogy nem is tetszel neki.
Ettől függetlenül nem a te hibád, de mondjuk azért beszélgethettél volna vele, ha már osztálytársad.
Ezt nem tudhatja!
Még most sem!
"főleg, ha tudja, hogy nem is tetszel neki. "
Még vannak osztálytársaim bőven akivel a 4 év alatt 2 szót se beszéltem. Le se szarom őket sztem ők is hasonlóan vannak.
Remélem azért ezek nem akarnak mind a dunának menni bánatukban.
"mondjuk azért beszélgethettél volna vele, ha már osztálytársad."
Hát ha le se szartad, levegőnek nézted, évek alatt szót sem szóltál hozzá, akkor elég egyértelmű lehet számára, hogy nem jön be...
Arról, hogy túlérzékeny, nem tehetsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!