Szerintetek az én hibám volt? Lányok véleménye érdekelne.

Nos, az egész úgy kezdődött hogy új suliba mentem. Az első egy hónapban nem történt nagyon semmi izgalmas, de aztán minden megváltozott. Az egyik pénteken utolsó óráról nyelvtanról jöttünk ki amikor az egyik lány (Dóri) amikor ment el mellettem rám mosolygott, nagyon jól esett mert még senki sem mosolygott rám úgy. De nem is telt el sok idő amikor egy másik lány (Noémi) is rám mosolygott. Az elsőt is furcsálltam na de hogy egyszerre 2 lány rám mosolyog. (mindkettő nagyon szép és aranyos) Mindenesetre visszamosolyogtam rájuk. Eltelt a hétvége, hétfőn megyek suliba és próbáltam elkapni a tekintetüket, sajnos nem jártam sikerrel mert egyik se hederített rám. Kicsit szomorkodtam de pár nappal később megint rám mosolyogtak, és onnantól kezdve ez egyre gyakoribb volt. Ez pedig így ment napról-napra, hétről-hétre és hónapról-hónapra. Nem mertem bármelyiket is megszólítani mert féltem hogy visszautasítanak (erre 50-50% az esély) és inkább vagyok bizonytalanságban és remélem hogy minden mosoly mögött valódi érzelem is rejtőzik, minthogy megtudjam a lehet hogy fájdalmas igazságot. Szóval ezek alapján lehet most azt gondoljátok rólam hogy: Miért kell ennek 2 csaj ? Miért nem tud dönteni ? Miért ilyen mimóza ?

Szóval még nem volt barátnőm és én nem úgy gondolok erre mint a legtöbben, hogy hátha működik ha meg nem akkor szakítunk és ennyi. De ami igaz az igaz talán tényleg eléggé mimóza vagyok, de mindig is ilyen voltam és ha akarnék se nagyon tudnék rajta változtatni. Én mindig is az a: mindig jó gyerek, sosem rosszalkodik, sosem kiabál az órán, és sajnos nem is nagyon beszél az osztálytársaival. Ezt persze nem úgy kell elképzelni hogy amíg a többiek dumálnak addig én ott gubbasztok a sarokban, csak általában akkor beszélek ha kérdeznek de beszélgetést nem nagyon kezdeményezek. Persze már sikerült pár barátot szereznem, és azokkal elvagyok velük azért szoktam beszélgetést kezdeményezni de másokkal tényleg eléggé zárkózott vagyok. Na egy kicsit elkalandoztam, szóval akkor, ott tartottam hogy nem akartam hogy visszautasítsanak, elég volt nekem az a néhány mosoly. Eltelt egy fél év, és volt valami sulis táncos előadás, amire a haverom is jelentkezett és mondták hogy kéne még egy tag és hogy jöjjek már én is, nem nagyon tudok táncolni nem is szeretek, de azért elvállaltam. Amikor mentünk az első próbára nagy örömömre a 2 lány is ott volt. (összesen kb. 10-en voltunk a csoportban) Pár hétig próbáltunk és eközben sikerült kicsit megismernem őket, persze nem azért mert én kérdeztem, hanem mert a haverom mindenkivel próbál barátkozni és velük is társalgott egy kicsit. Így megtudtam 1-2 dolgot. (nem voltam féltékeny rá mert hát szegély elég nagy darab, mint egy nagy plüssmackó, lehet ezért is szereti mindenki. Szóval ezek után mind a kettő még szimpatikusabbá vált megtudtam hogy ők se járnak el bulizni, piálni, ahogy én se. Ezután gondoltam amelyiknek valóban tetszem az majd megpróbál közeledni. Ez viszont nem történt meg. Az előadás lezajlott, volt pár jó próba, végül is élveztem.

Már jött Az év vége, amikor volt egy osztálykirándulás, lementünk a Balaton-ra. Ott 2 napot töltöttünk, az első nap hideg volt főleg a szálláson voltunk. (a szállás egy idős néni nyaralója volt amit bérbe kiadott) szóval a este 8-9 körül a többiek előveszik a piát és elkezdenek inni. Engem is megkínáltak de nem bírom és nem is szeretem a piát, felfogták és nem is erőltették. Leültem a kanapára, (egész nagy kanapé volt) és néztem hogy hányják össze magukat azok akik ott ittak először, meg hogy milyen baromságokról hablatyolnak. Nem volt nagy a nappali, csak a kanapé egy asztal pár szék meg egy kis hely. Egyszerre nagyjából csak 5-en 6-an voltunk bent a többiek vagy a többi szobában voltak vagy valahol máshol. (összesen kb. 20 voltunk) Na akkor, én ott ültem a kanapé egyik végén Dóri meg a másik végén, köztünk meg még 1-2 ember. Kb. 15-20 perc után amikor a többiek kimentek a szobából és már csak 5-en maradtunk, megkérte hogy: Nem ülsz ide ? Én erre odaültem, de nem voltam benne biztos hogy nem-e csak azért kérte hogy inkább én üljek oda mint valamelyik részeg alak. Nem is nagyon tűnt úgy mint aki beszélgetni akar, mert hát el is fordult. Picit letört a dolog de próbáltam nem kimutatni. Volt pár nem túl józan ember akik az szobánkba (én + 1 haver + még 1 haver) mászkáltak be. Így hát mentem hogy becsukjam az ajtót. Amint becsuktam, rögtön hallottam a hangot "Dóri- Légyszi ülj vissza mellém. Elég gáz. Sőt! Nagyon gáz! De ez a legszebb dolog amit egy lány valaha is mondott nekem.

Szóval mentem vissza, mert hát alapból is ezt terveztem. Utána se beszéltünk, de az már nem izgatott.

Teljesen belé szerettem. 10-10:30 körül járhatott már az idő és a tanár feljött és elvette az összes megmaradt piát. A többiek teljesen kiakadtak hogy hogyan képzeli ezt, de engem teljesen hidegen hagyott, mert valami teljesen máson járt az eszem.

Másnap reggel boldogan keltem fel, és vártam hogy újra láthassam, amikor meglátom nagyon megörültem, de sajnos a következő dolog teljesen lelombozott. Rám nézett, majd rögtön tovább siklott a tekintete...

Hát igen, eléggé pofán ütött a dolog, és nem értettem hogy mi van. Eltelt pár óra, de semmi, a vissza fele úton se semmi. Hazaérkeztünk, de ott már meg se próbáltam megtalálni rögtön mentem haza. Azután egy hétvége jött. Majd a hétfő, de akkor se történt semmi. Eltelt pár nap és aztán megint újra elkezdtünk egymásra mosolyogni. Noémivel már nem is foglalkoztam, nem tudom lehet ő még kereste a tekintetemet nem tudom, de már nem nagyon érdekelt. Már csak és csakis Dóri járt a fejemben. Eltelt a maradék pár hét is, és jött a nyári szünet. Egész végig sokat gondoltam Dóri-ra, és az utolsó hetekben már nagyon vártam hogy újra lássam.

Nagyon hamar el is jött a suli kezdete. Az első napokban megint rám se nézett, de a második hát szerdáján újra elkezdett rám mosolyogni. Újból teltek a hetek, és .. ja igen azt elfelejtettem mondani hogy a haveroknak is elmondtam még az első hetekben a dolgot. Bizony nekik is elmondtam az Egész történetet, baromira élvezték, de azért végighallgattak. Szóval október vége felé haverom, a nagydarab plüssmackó (neki ezt már kb. márciusban elmondtam) és azt mondja. -Figyelj. Az egyik nap Dóri azt mondta hogy szerinte ő bejön nekem. Mackó barátom meg röhögve válaszolta hogy ő ezt már rég tudta. Kicsit féltem hogy mit fog mondani ezután, de érdeklődve vártam. Nos a következőket mondta:

...

...

...

...

...

..

..

..

..

..

.

.

.

.

.

Jó fejnek tart, de Úgy nem érdeklem...............

Hát igen több mint egy évnyi bizonytalanság, és most vége, megtudtam az igazságot. Először a szavam is elakadt nem is tudtam hogy nézzek ezek után a szemébe.

Hát ez kb 5 hónapja történt, az első pár hét borzalmas volt, de végül is mondhatjuk továbbléptem. (Lehet páran most azt gondolják hogy akkor most mire várok kérdezzem meg Noémit. Hát igen, kiderült ők ketten mindenkire mosolyognak, csak én nem vettem észre.) Talán pár szót még mondanék de sajnos, megvolt a maximum karakter limit.

Szóval összességében mit gondoltok erről ? Ha van egyáltalán valaki akinek volt ideje végig olvasni.