Ti mit tennétek a helyemben és mit gondoltok erről?

Áruházi diákmunkán vagyok hetente párszor. Múlt héten találkoztam egy szép, helyes, 17 éves lánnyal. Pár mondatot beszéltünk, viszont a sok munka miatt nem volt nagyon idő ismerkedni, de nekem már az elsőre szimpatikusnak tűnt. Legutóbbi csütörtökön én dolgoztam, ő nem volt beírva, viszont a szüleivel jött vásárolni, kérdezte, hogy meddig vagyok, és másnap megyek-e dolgozni, mert akkor ő van beírva, de mondtam hogy nem megyek, aztán mondta, hogy milyen kár. Viszont pénteken vásárlásnak álcázva meglátogattam, és ahogy láttam, örült neki, meg kicsit megint beszélgettünk általános dolgokról, de munka közben nem akartam sokat társalogni meg mellettünk sok vevő volt. De másnap, szombaton ős is és én is dolgoztam, és ő állandóan vagyhát legalábbis elég sokszor nézett, de jó pár méterrel odébb volt, viszont mikor közben odamentem hozzá, megdícsértem, hogy milyen szépen dolgozik meg volt hogy kicsit besegítettem neki, akkor láthatóan kicsit zavarban volt, de szerintem örült neki, és kérdezte, hogy legközelebb mikor jövök, mondtam, következő héten, mondta, hogy ő is.

Kérdések: A leírtak alapján valószínűleg tetszem neki, nem? Mert nekem nagyon tetszik és szeretnék majd vele alaposabban megismerkedni. Viszont nem akarok nyomulni és nem akarom siettetni a dolgokat, meg hát nem vagyok túl bátor de ahogy nézem ő sem. Nekem sajnos még nem volt barátnőm, ő 17 éves, én azért ennél több vagyok. De a jelek alapján úgy gondolom, hogy nincs barátja és talán lehet ebből valami. Aki már volt hasonló helyzetben, mit gondol, mit kéne tenni, hogyan kéne folytatnom? Mert hát gondolom nekem kéne kezdeményeznem.

Válaszokat előre is nagyon köszönöm! :)