Ti, akik egyedül vagytok, hogy bírjátok?

Qrvázok, úgyhogy könnyen.

Olyan csajokat kapok meg kevesebb anyagi ráfordítással, amilyenek szóba nem állnának velem egy szórakozóhelyen. Kevesebbet költök, mintha ide-oda meghívnám, ezt-azt megvennék nekik, mire végre eljutotk velük az ágyig, ahol nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Jaj ne fogd meg a cicim, fúj én nem kapom be a farkad, én nem nyelem le, stb, stb, stb. Nincs féltékenység, ha 2 hét múlva másik csajt dugtam meg, nincs számonkérés, hogy hol voltam az este, vagy mire ment el annyi pénz, minek vettem ezt vagy azt......

Baromi jól! Nincsenek kötöttségek, nem kell alkalmazkodni senkihez, nem kell elviselni senki hülyeségeit, féltékenykedéseit, idióta húzásait. Még csak az kéne, hogy valami nő a hátamra nőjön púpnak.

#11-esnek meg igaza van, lehet én is elkezdek prostikhoz járni, ha már annyira elviselhetetlenül fog gyötörni a pinаhiányban. Úgyis jön a nyár, ideje egy kicsit szétnézni a prostik között. Sokkal jobban kijövök így anyagilag, mintha egy nő folyamatosan a nyakamon lógna, ráadásul kiidegelne a fаszságaival, amire én rohadtul nem vagyok vevő.

1,5 éve vagyok egyedül. Eleinte rossz volt újra egyedül, próbáltam is tenni ellene, volt akit leszólítottam, volt olyan lány aki engem szólított. De nem lett semmi komoly sem ezekből, így inkább arra koncentráltam, hogy amíg nincs senkim, addig pénzügyileg helyretegyem magam. De már kezd újra előtörni belőlem a szeretethiány, rossz, hogy nincs kivel beszélgetni, egyedül kell ébredni és feküdni. De majd talán a jó idővel együtt jön egy társ is. :)

28F

5 éve vagyok egyedül. Viszonylag megvagyok, már megszoktam köszi :D

25/F