Nők, mit gondoltok az olyan fiúkról akik nem szeretnek a munkájukról beszélni?

azt, hogy nincs munkája.

Üdv: egy munkanélküli. -.-

Azt pl megérteném ha valaki azért nem szeret róla beszélgetni mert arra van rákényszerülve és utálja minden téren, viszont kell dolgoznia, és nincs más lehetősége egy bizonyos ideig persze.

Ezt még megérteném főleg ha azon van hogy változtasson rajta.

De ha alapból nem beszél róla és nem is akar változtatni és semmi normális indokot nem mond arra hogy miért utálja akkor gyanakodnék hogy ott valami nem stimmel.

Vagy nem beszélhet róla, vagy nincs neki, vagy bűnöző.

Ha ezek közül egyik sem, akkor legalább nem untat vele :D

Ha olyan esetleg a munkája, amiről nem szívesen beszélne, mert kevesen képesek elvégezni és, ha új társat kap, az sem bírja, akkor megértem és jobb is, ha nem tudok róla.

Vis ezzel csak megkímél. Vagy olyan, amit jobb, ha nem tudok, mert így én nem keveredek bele és nem tudják felhasználni ellene és kevésbé lesz ezáltal zsarolható, ezzel is védve a másikat.

Ha más miatt úgy vagyok vele, hogy az ő dolga. Ha akarja úgy is elmondja.

Rengeteg oka lehet. Írtak is ebből párat már.

Melós élménybeszámolót hallottam nem egyszer, új helye volt.

( mi sok éves házasok vagyunk ) Meghallgattam. " Kívülálló érintett " volt néha tanácsom is. Persze az a legegyszerűbb tanácsokkal ellátni.

Fiataloknál is számít, mesél e róla. Konkrétan mit is csinál, mi a feladata a munkahelyen.

Nem beszél semmit, gyanakodnék, melózik? Épp nincs neki? Vagy annyira olyan hogy semmit nem " vihet haza "??

" Nők "re nem tudom melyik korosztályra gondoltál.