Hogy kezeljem az ismerkedős helyzeteket?

19 éves lány vagyok és olyan szinten béna, hogy az szörnyű, ha ismerkedésről van szó!

A fiúknak tetszem, de annyira leblokkolok, hogy össze vissza makogok, és elrontom.

Csak egy példa:

Múltkor a vonaton egyedül ültem egy négyes helyen, mire két srác beült mellém. Végig hülyéskedtek az úton, és már alig bírtam ki, hogy ne nevessek, amikor meg nevetnem kellett mindig rám néztek.

Aztán az egyik felállt, és elköszönt, én is oda köszöntem, a másik meg maradt velem beszélgetni. Olyan szinten megkukultam, és olyan butaságokat beszéltem, hogy a srác el is ment.

A másik: voltunk nyaralni, és már csak én meg a családom meg még 1-2 ember volt a medencében. Jött egy srác, beült velünk szembe és bámult. Olyan szinten bámult, hogy a családtagaim is észre vették, én pedig iszonyatosan zavarba jöttem, mert nem volt benne semmi zavarban levőség, bámult ahogy tudott. Aztán mivel nem úgy reagáltam le, ahogy kellett volna, megsértődötten kiszállt a medencéből és a lábával hátracsapta felénk a vizet, lehetett látni, hogy feldúlt, az arcán is láttam.

Múltkor egy iszonyatosan helyes pincér volt a felszolgáló az étteremben, ahol voltunk. Megkérdezte mit kérek, mondanom se kell, megint hoztam a formám, azt mondtam, hogy: "Narancslevet kérek, azt hiszem...", és ezt mind ilyen fura hangon, égett az arcomról a bőr.

Mit tegyek, hogy ne szúrjam el így a szituációkat?

Szeretnék ismerkedni, barátkozni, de ha egy számomra helyes férfi jön oda, akkor kész vége.

Nem a "páwákra" gondolok helyes alatt, lehet az átlagos fiú, kiemelkedően jó pasi, a lényeg, hogy nekem tetszen, és máris kész.