Fiúk! Titeket zavarna, ha egy lány nem sokat mosolyog, melankólikus és komoly?

Minden barátnőm ilyen volt eddig. Melónkólikus, gondolkodó, művészlelkek. Az egyiket gyakorlatilag soha nem láttam mosolyogni. Nem is hiányzott a mosoly ő így volt természetes és hogy nem mosolygott, csak akkor érzékeltem mikor már nem jártam vele. A többi lány is hasonló volt, bár ők "tudtak" mosolyogni. De volt egy közös tulajdonságuk. Az hogy a melenkólia a mosolyukban is érződött és erröl olyan különös volt. Úgy neveztem el ezt a mosolytipust hogy fájdalmas mosoly. Mosolyogtak, abszolút öszintén, de mintha a lélek legmélyéről valami titokzatos fájdalom árnyat rajzolt volna az ajkaikra. Mindíg ezt éreztem. És én ezt rendkívűl nőiesnek tartottam. Mindegyik lánnyal nagyon jókat tudtunk egymás társaságában hallgatni. Belemerűlt mindkettőnk a saját tevékenységébe nem zavartuk egymást. Mégsem volt száraz a kapcsolat egyik esetben sem(nem sok volt, mindössze négy)söt a testiség minden esetben szenvedélyes és eseménydús volt. Semmi okod az aggodalomra, ha természetes ez az állapot nálad akkor így vagy szép vonzó és nőies.

Ugyan, nem szükséges megköszönnöd, csak megpróbáltam válaszolni a kérdésedre. (13-as)