A környékbeli csajok előtt leírtam magam a kis akciómmal. Úgy fest, hogy egy életre elintéztem magam. Jobb lenne meghalni?
Senki nem hív sehova se, mert biztos nem vagyok normális. Senki nem választ párjának, mert nem akarják, hogy gond legyen. És én sem tudok szeretni, egy önző szemét vagyok. Egyedül fogok meghalni, de nem gond, ez a természetes szelekció.
Bárcsak az egész világ megtapasztalná, hogy milyen érzés magamnak lenni. Ezerszer megbántam, hiába kérek bocsánatot, hogy felrúgtam egy széket és azt orditottam, hogy felvágom az ereimet. Valószínűleg barátokra csak a hozzám hasonló őrültek között találok.
26 vagyok, és szerintem nem is vagyok ember. Az ember társas lény, én meg nem érdemlem azt, mi másnak természetes.
És ha van Isten, akkor gyűlöl engem.
tudod a problémád akkor menj orvoshoz
te saját magad utálod
amíg nem szereted magad addig más hogy szeressen?
Próbáltam ezt a pozítiv gondolkodást meg énképet. Próbáltam normális lenni. A válasz mi volt?
"Hogy nem szeretnének velem beszélni és mutatkozni." Ezért nem éri meg, most is egész nap bent ültem a házba, néztem ki a fejemből. És néztem a csajoknak a képét, akik megtagadtatak tőlem.
Én rontottam el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!