Miért kell egyből leugatni azt a férfit/nőt, aki ki meri jelenteni, hogy vannak elvárásai a külsővel (is) kapcsolatban?

Sajnos számítania kell tapasztalatból tudom. Hiába próbálod agyilag eldönteni a szervezeted dönti el.

Miért kell "leugatni"? Mert nekünk rondáknak ez az utolsó koporsószegünk :( Amíg ez számít olyan brutál hátráyunk lesz az akár IQ 40-es, tahó és rosszindulató szépfiúkkal szemben amit NEM LEHET LEDOLGOZNI

Mert sokan úgy érzik a legalapabb külső elvárásoknak sem felelnek meg, így sértve érzik magukat. Én sok nőnek, sőt, a többségnek nem tetszem azok közül, akikkel próbálkozom. De Egynél sem sértődtem meg, hogy nem tetszettem nekik.

A stíluson esetleg, vagy a kertelésen.

Mondjuk nekem szerintem minimális a külső elvárásom, a belső a sok.

Akárhogy is, normális ember nem érzi magát sértve attól, hogy xy mit vár el a másiktól.

Mert kegyetlen dolog.

Szerintem a szépség, vagy annak hiánya természetes adottság. Persze, bizonyos fokig lehet frizurával, sminkkel, szemüveg kerettel trükközni; de az ember - vagy legalábbis én - attól még látja, hogy az alapanyag milyen. És bizony, aki ronda, az nem tud mit tenni. Lehet ápolt, nem lesz tőle szép. Sminkelhet, öltözhet "trükkösen", ahogy csak akar: túlkomponált és erőltetett benyomást fog kelteni. Persze, a személyiség is nagyon fontos, de az is az összhatás végett, tehát a külsőnek meg kell ütnie egy bizonyos szintet, hogy a másik egyáltalán kíváncsi legyen a mögötte rejlő férfire vagy nőre.

Annak, aki nem üti meg ezt a szintet a legtöbb embernél, bizony rettentően nehéz lehet a szerelmi élete. Sokan, akik nem azért "rondák", mert például nagyon el vannak hízva, vagy igénytelenek, egyszerűen nem tudnak mit tenni. Ezért bizony szerintem kegyetlen dolog, hogy nincs esélyük, holott lehet, hogy nagyon is értékes emberek.

Volt dolgom nem egy olyan lánnyal, aki amúgy nagyon aranyos volt, értelmes, kedves, kreatív, ugyanakkor a fizikai valójuk annyira taszított, hogy nem tudtam mit kezdeni. Ők többet akartak, én viszont saját magammal szemben elkövetett nemi erőszakként éltem volna meg. Úgy pedig mi értelme? Mindig kegyetlennek éreztem magam miattuk, de nem tehetek róla...