35 éves férfi egy tönkrement hosszú kapcsolat után tud normális nőt találni?
Hol és hogyan találjak? Nem vagyok bulizós, nem iszom, nem dohányzom, nem vagyok nagy társasági ember, kevés barátom van, de ők normálisak.
Az ismerettségi körömben és a munkahelyemen sincs egyenlőre olyan aki szóba jöhet. A kérdés arra vonatkozik, hogy hasonló helyzetben ki-hogyan akadt társra, olyanra akivel aztán működik is minden. Mennyire vetik meg pl. a nők, ha valaki egy hosszú kapcsolatból kerül ki, és még gyerekei is vannak? Attól tartok, hogy ez komoly hátrányt jelent majd.
7-es: "friss hús": sajnos így van, viszont szerencsére nem mindenkinek ez a szempont. Nagyon csinos 30 felettiek vannak, csak nem mindegy milyen motivációval, milyen célokkal, értékrenddel.
Meg azért ebben a korban már mások lesznek a szempontok egy kapcsolatnál, mivel fiatalként talán könnyebben lehet újrakezdeni, amíg még mondjuk főiskolás valaki. Ebben a korban már tudatosabban akarnak választani, legalábbis akkor ha valaki komoly kapcsolatot akar, csak a kor miatt nehezebbek a lehetőségek.
A tudatosabb választás többször okoz csalódást, viszont kockázat nélkül nincs "nyeremény".
Kaptam meg eleget 30-as férfiaktól, hogy normális értékrenddel, jellemmel rendelkező nő vagyok, de..... Ezek közül 99% már egy huszonéves csajjal van. Úgyhogy a kor nem mindegy, hogy egy huszonéves csaj például mobilabb, főleg, ha nincs gyereke.
Viszont újrakezdeni bármikor lehet, ha két ember szereti egymást és valóban úgy fogják fel, hogy társként kezelik egymást nem alá- fölé rendelteknek.
11-es: Ezt abszolút megértem. Nem könnyű ez senkinek, a gyerek is kérdéses, hogy hogyan fogadja a "pótapukát", elfogadják-e egymást... nem egyszerű. Ráadásul a gyerek nem tehet semmiről. Ettől én még láttam működő új házasságot, és a gyerek is szerette az új aput, mindez egy közeli ismerősöméknél - már 20 éve.
13-as: Engem feszélyezne a túl sok év korkülönbség, mert az egy másik generáció, de nyilván sok férfi zsákmányt lát egy sokkal fiatalabb nőben, de ez szerintem azért később visszaüthet. Akár abban, hogy majd később ugyanez a férfi egy fiatalabbra cseréli - de nem szeretnék általánosítani.
A 30-as nőknél amúgy furának tartom, hogy nagyon nagyok az elvárások (egyes esetben, szerencsére nem mindenkinél), és emiatt keményebbek is, nyersek is, viszont emiatt nem látom rajtuk, hogy annyira ragaszkodóak lennének, és ha valami nem tetszik nekik, szerintem hamarabb dobják a pasit, pedig lehet, hogy simán lehetne rendezni dolgokat, csak ők már az életben megkeményedtek.
A férfiak is igen durvák, szóval látom mindkét oldalt, nem akarok tényleg általánosítani. Ez inkább megfigyelés, de aztán lehet, hogy csak felszínen ilyenek, és a rossz kommunikáció ront el mindent, és hamarabb feladják a dolgot.
Hát igen, ez is jellemző sajnos... Nem őszinték az emberek, még magukkal sem. Mondjuk van aki kifejezetten ragaszkodó, más meg inkább "élni akar". Akkor jó a ragaszkodás, ha nem egyoldalú, hanem a másik fél is így gondolkodik. Nem is értem, hogy mit gondol az a férfi, aki kikezd egy nővel, és úgymond jó neki ha bizonytalan a kapcsolat, és nem számít hogy a nő nem érzi tartósnak a dolgot... Nem is fog annyit beleadni, nem fogja magát megnyitni, így aztán nem lesz ebből igazi társkapcsolat, csak úgymond "összejöttek", aminek hosszú távon semmi értelme, ráadásul iszonyú felszínes az egész, itt aztán őszinteség kb. nulla. Vagy esetleg pont menet közben jön rá valamelyik fél, hogy nem illenek össze, és inkább továbbáll, mert nem akarja félgőzzel csinálni, és a szerencsétlen másiknak is jobb, ha esélyt kap, és nem vesznek el egy csomó évet egymástól. Ez sehogy se jó, nincsenek nyertesek.
A bunkóság nem függ nemtől, én például utálom amikor vki nem reagál üzenetekre, ez szerintem tiszteletlenség. Valamit lehet mondani, vagy diplomatikusan reagálni. Aki már volt így, hogy várta a reakciót, és a nagy semmit kapta, az tudja hogy ez mennyire rosszul tud esni - az ilyenre mondom, hogy egyoldalú, és jobb is, ha nem lesz belőle semmi.
"Akkor jó a ragaszkodás, ha nem egyoldalú, hanem a másik fél is így gondolkodik."
No igen, ezt buktam be többször is.
"Menet közben jön rá valamelyik fél, hogy nem illenek össze, és inkább továbbáll, mert nem akarja félgőzzel csinálni".
Ez csak egy mondvacsinált magyarázat, amennyiben ezt nem tudta addig a másik félnek kommunikálni, hogy mit szeretne, mit vár el egy kapcsolattól, stb... Elvégre egy kapcsolat egyik alapja a kommunikáció és ha már az elején kiderülnek ezek a dolgok, akkor nem fáj a másik félnek sem, aki beleéli magát.
"Várta a reakciót, és a nagy semmit kapta".
Ajjaj, erről is tudnék nő létemre sokat beszélni, mert tapasztaltam párszor.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!