Lányok, egy hasonló szituációt ti hogy reagálnátok le?
X ideig ismerkedtek egy sráccal. Jóképű, vicces, mindig mókázik, aránylag kulturált, szeret olvasni és komoly dolgokat is meg lehet vele beszélni, galamblelkű, készséges stb. Nem sorolom. Egyszóval csupa olyan férfitulajdonságokkal rendelkezik nagyrészt, amelyek imponálnak egy nő számára. Egy művelt, intelligens férfit láttok benne, aki külsőleg és belsőleg is szinte kifogástalan, akivel egyöntetűen leélnétek szívesen az életeteket. Szóval X idő alatt egy potenciális párjelölttel ismerkedtetek össze.
Viszont hetekkel később, amikor egyik nap, egy hűvös kora reggel mentek suliba vagy munkába, a reggeli félhomályban meglátjátok őt láthatósági mellényben utcát söprögetni. Először ugyebár megdöbbentek azon, hogy álmaitok férfija az utcán botorkál, szedegeti a csikkeket, a szemetet, azaz a nagy Ő tulajdonképpen egy utcaseprő közmunkás. Visszagondoltok az elmúlt X időre, és hideg zuhanyként eszméltek rá, hogy sosem beszéltetek arról, hogy a férfi valójában mit is dolgozik.
A férfi nem megy oda hozzátok, mert:
a.) vagy nem vesz észre titeket, mással van elfoglalva, a tömegben és a sötétben nem is nagyon látni az embereket stb.
b.) vagy már régen kiszúrt benneteket és nem akarja, hogy ilyen szakadtan, csövesen, legalja munkáját végezve álljon elétek önmagából bohócot csinálva egy olyan nő előtt, akivel hetek óta kölcsönös a szimpátia (ugyebár munkaidőn kívül, szabadidőben), de igazából ezt nem tudni, nem tudjátok.
Kérdéseim a következők:
1. Mit tesztek? Odamentek hozzá? Vagy inkább meghúzódtok a tömegben?
2. Ha odaléptek hozzá, mit várnátok el tőle, ha például ő nem akarná azt, hogy ti így lássátok őt?
3. Egyáltalán visszataszítóként fogtok-e rá ezek után tekinteni?
4. Szembesíteni fogjátok-e őt aznap délután feltételezvén, hogy ezzel kellemetlen helyzetbe hozzátok őt, amikorra pont megvan beszélve a randevú?
Kamu a sztori, mert ha közmunkás, akkor nincs pénze rendes ruhára, ergo szóba se álltál vele.
Egyébként a hozzáállásod a gáz. Szépen köszönni kell neki, esetleg beszélgetni vele, mint bármikor máskor. A közmunkás nálad nem ember? Megérdemelnéd, hogy egyszer te is kipróbáld...
#1: Természetesen kamu a sztori, egy vázolt élethelyzet. Mi ezzel a gond? A lányok véleményére vagyok kíváncsi, hogy akivel ismerkednek, hogyan reagálnának rá. Istenkém, mi nem érthető a kérdésen?
A közmunkás is ember, bizony hogy az! Ellenben nem biztos, hogy ezt egy nő is így gondolja.
Egyébként nyugodj meg, volt egy nagyon nehéz időszakom az életemben, amikor el kellett vállaljam, de ez nem tartozik ide... :)
En siman odamennek hozza az utcan, koszonnek neki es dumalnek vele mintha semmi nem tortent volna, mert nem a munka definial minket:-)Ebben szerintem semmi ego nincs, sooot a legjobb pasik mindig az ilyen ketkezi pasik akik futtyognek amikor megyek az irodaba:-)
Szoval probald meg elmondani neki h neked semmi bajod nincs azzal amit csinal, mert vegulis ez a helyzet:-)
X ideig? Kb mennyi az az X idő? Nekem kb a 10. kérdésem, hogy "Mivel foglalkozol?" Szóval nehéz lenne nem tudnom, mit dolgozik. De ha mégis, akkor:
Én mindig késésben vagyok reggel. Nem lenne időm odamenni hozzá. Ha észre vesz, integetnék neki és mosolyognék. Ha meg nem vesz észre, nem ordítoznék kora reggel az utcán. Szóval szépen mennék a dolgomra.
Következő talinál megkérdezném, mit dolgozik. Ha őszintén (még ha félve is) elmondja mit dolgozik, akkor nálam nyert ügye van.
Nem érdekel igazán, mit dolgozik, míg dolgozik. Sőt, van benne alázat, hogy ilyet dolgozzon.
Mellesleg, egyik ismerősöm párja kukás. Kukás kocsin járják az utcát és ürítik a kukákat. Hajnali 3-ra mennek dolgozni és van, hogy délelőtt 10-11 körül már otthon vannak. Simán megkeresik a 200E-et. Hülye, aki lenézi őket.
#5: Fogalmazzunk úgy, hogy egyszer rákérdeztél, hogy mit dolgozik. Ő belekezdett, hogy tulajdonképpen közalkalmazott... Majd hirtelen jött egy járatos busz, és az összes ruhátokat összeverte sárral. :D Hirtelen jött a szitu, bosszantó és egyben vicces volt, szóval valahogy megfeledkeztetek mindketten arról, hogy kivesézzétek a munkáját.
Az alázatról én úgy gondolom, hogy ezzel pont be lehet sülni egy nőnél. Elvégre is nem feltétlen büszke egy férfi arra, ha a mocskot takarítja az utcán emberek százai előtt, legfőképpen akkor nem, ha éppen a szívkedves-jelöltje is ott áll tőle pár méterre. Jól tudom, milyen az, amikor 100 emberből 100 megvetően, lenézően tekint rám. :)
5-ös vagyok.
Mikor alázatot írtam, az a munkához való hozzáállásról szólt. Arról, hogy ha ezt megcsinálja, akkor tuti nem lesz belőle olyan férj, aki otthon van, mert nincs olyan munka ami jó. Amiről te írsz, az már inkább papucskodás.
Megértem persze, hogy nem büszke rá. Senki nem lenne az. Még mindig sok a primitív ember.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!