Akkor már mégsem akar a barátom lenni?

Régóta szeretek egy fiút, amit ő is tud(ott). 1 éve elhúzódó dologról van/volt szó. Körülbelül 2 hete pontot tettünk a dolog végére, mert felvázoltam neki, hogy ha akar valamit (mert ilyen jeleket adott), akkor lépjen, ha nem, akkor marad az ami volt, magyarán "barátok" maradunk, de valószínűleg semmi sem lesz olyan, mint régen a beszélgetésünk előtt. Elmondta, hogy rettentően hiányoztam neki, amikor nem beszéltünk (ugyanis előtte volt közöttünk egy kis feszkó, ezért 5 napig nem volt csevegés), de nagyon kivan és nem akar magának senki. Egyelőre nem akar kapcsolatot. Elfogadtam és azt mondtam, hogy oké. Később berezelt, hogy de akkor barátok sem leszünk és később sem lesz semmi? Erre nem volt konkrét válaszom, csak hogy biztosan nem leszünk a legjobb haverok. Azóta csak kétszer írt, igaz szenvedek, mint a nem tudom, rohadtul hiányzik és beledöglök a tudatba, hogy nem látom, nem hallom a hangját és nincs a közelemben, de én sem tudom tudnánk -e barátok maradni. Ha ő így viselkedik és alig keres (pedig elvileg korábban ilyen helyzetben hiányoztam neki), akkor már barátságot sem akar?