Tudtátok, hogy milyen jó is az élet és hogy igazából a sors mennyire érdekes és kiszámíthatatlan? S mindennek tudatában van kedve valakinek beszélgetni?

Igazad van ez jobb kérdés:)

Tudjátok, rájöttem arra hogy gondok és problémák mindig is voltak és lesznek is. És ezzel sajnos nem tud senki sem tenni. Viszont a problémákat le lehet és le is kell küzdeni, bár néha pont az a jó amikor nem sikerül...Azt hiszem mindenben meg kell látni a jót és mind azt, amit egy probléma adott nekünk... Nekem is van sok rossz dolgom, mégis hiszem, hogy mind okkal történt, és észrevettem ha nem egy problémára koncentrálok, hanem egy célra amit el szeretnék érni akkor a problémák és azok leküzdése szinte semmibe sem kerül, és ha így állok hozzá az eredmények is jönnek, szép lassan.

Tehát hogy miért érzem jónak? Mert bár munkahelyet akartam váltani, de nem tettem, és most ezerszer jobb minden:)

Mert hitelt kellett felvennem, de segíthettem ezzel a családomnak, mégha rossz is, és kétségbeejtő, nem hagyom, hogy ez az érzés a hatalma alá kerítsen.

Mert annak ellenére hogy fiatal lány vagyok, képes vagyok napi 10-14 órában álló, közepesen nehéz fizikai munkát végeznem, amiben sokan belebuknak, és nehéz, de imádom, hiszen én választottam:)

És ezer meg ezer dolgot sorolhatnék még ezeken kívül:)

Nekem ezért jó...és hiszem azt hogy mindenkinek jó, de csak ha jónak szeretné...:)

Jó ez tényleg most egy amolyan fellángolás, de mindig ezt érzem, csak nehezen adom ki magamból:D Ez egy amolyan jó energia villám ami nehezen tud kisülni csak most egyedül vagyok pedig azt érzem most jött el az a pont amikor tele lettem ezzel a jóval és meg szeretném osztani másokkal és olyan energiám van hogy kilométereket tudnék most futni akár:D

Ma azt hiszem az hozta ki ez, hogy minden klappolt és érezhettem, hogy "tartozom valahová":) Rég éreztem ezt...már évekkel ezelőtt, de végre újra...:)

Igen:) Végső soron minden ember hasonlít és minden élettörténet egy kicsit egyforma:)

Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy az életben mindig dönteni kell...és mindegy mit választasz a másikat úgyis megbánod, mert az ember arra gondol, hogy mi lett volna ha...

És ezen kell túllépni és elfogadni magadat...csak ezt nem tudom elmagyarázni, hogyan kell...igazából csak akarni kell és azután minden jön magától...

Tudom, hogy nekem is vannak rossz napjaim, amikor semmi nem sikerül, és nem jön össze...de ilyenkor mindig jobb tréfával elütni a dolgot...persze aztán a többiek megunják és le lesz ordítva a fejed és ez rossz...de ezt el kell fogadni, senki és semmi nem tökéletes...de törekedj arra, hogy legközelebb hozd ki magadból a maximumot...ha ezt látják rajtad, akkor mások is szívesebben segítenek neked:)