Mi a baj velem?
Figyelt kérdés
Úgy érzem belülről teljesen üres vagyok. Nem okoz örömet semmi. A lányokkal akikkel elmegyek randizni annyira odavannak a naplementétől, a tájtól stb. de engem ezek nem hatnak meg. Minden egyes nap rohadtul ugyanolyan. Ezt nehéz leírni, de érzem hogy milyen baszottul gyorsan telik az idő. Már bennem van, hogy eltűnök a semmiben, és vége lesz mindennek. Nem tudom elképzelni, hogy bárkit is igazán szerethetek. A családommal is olyan a kapcsolatom, hogy ők azt hiszik hogy szeretem őket, de igazából teljesen semleges vagyok mindenkivel. Csak azért becsülöm őket többre mint a többi embert mert sok közös emlékem van velük, meg felneveltek. A vicc az az egészben, hogy a lányok akikkel beszélgetek mind azthiszik hogy érzékeny vagyok. Bár igazuk lenne. Minden dolog amit csinálok az azért van hogy enyhítse ezt az ürességet. (Zenehallgatás, filmnézés, mind azért hogy elterelje a figyelmem erről az egészről.) Na most ilyenkor mit lehet tenni? Így éljek le egy egész életet? Attól félek hogy ha igazán megismerne valaki elbotránkozna és sohase beszélne velem. Viszont az az ember akinek most mutatom magam az nekem túl plasztikus, egyszerűen unalmas és nyálas, semmi kedvem folytatni. Mit tegyek? (17F)2014. aug. 21. 18:16
1/11 anonim 
válasza:
válasza:igen, valószínűleg meleg vagy amit így nyomsz el. tipikus.
3/11 A kérdező kommentje:
Biztos hogy nem vagyok meleg. Nem áll fel srácokra, sőt kifejezetten undorítónak tartom. Lányokra viszont igen. Szóval ez kizárva. Nem nyomom el a "rejtett" homoszexualitásom. Ez 100%
2014. aug. 21. 18:26
4/11 anonim válasza:
válasza:Szerintem neked csak az a bajod, hogy nem találtad még meg azt az embert (lányt), akivel igazán közös nevezőre tudtok jutni, aki megfog, akivel lelkitársak lehettek. Azt viszont nem igazán értem, hogy most akkor nem szereted a családod? Talán rosszul bánnak/bántak veled, vagy nem foglalkoztak veled eleget? Lehet ez depresszió, tinédzserkorban ez sokszor jellemző a változó hormonok miatt, de ha már hosszabb ideje tart akkor komolyabb dolgokról van szó.
5/11 A kérdező kommentje:
Nem bántak velem rosszul. Nagyon is jól bánnak velem. Szeretnek. Csak egyszerűen nem tudom ezt viszonozni. Nem érzek irántuk semmit.
2014. aug. 21. 18:29
6/11 anonim válasza:
válasza:Az viszont tényleg nem normális, ha jól bántak veled, de te nem szereted őket. Szerintem komoly pszichés gondok állhatnak emögött, lehet nem ártana egy pszichológust felkeresni, itt nem hiszem h tudnánk segíteni.
Ezek szerint az sem érintene meg, ha pl a szüleid holnap meghalnának autóbalesetben? Nem is érdekelne? Hisz csak ők is emberek..
7/11 A kérdező kommentje:
Sajnálnám, meg szarul esne hogy senki se foglalkozna velem. De nem tudom. A papám temetése se érintett meg, pedig gyakorlatilag vele nevelkedtem. Nem tudom miért.
2014. aug. 21. 18:32
8/11 anonim 
válasza:
válasza:Mert egy érzéketlen átokfajzat vagy.
9/11 anonim válasza:
válasza:Igaz nem vagyok pszichológus, de lehet ez egy védekező reakció a részedről, pl valójában szereted a szüleid, és a papád is szeretted, de mikor meghalt a fájdalmad úgy próbáltad kiküszöbölni, hogy elfojtottad az érzéseid, amiket pl iránta éreztél, a szeretetet, a hiányát stb. És talán inkább csak el akarod hitetni magaddal, hogy nem szereted őket, csak azért h ne fájjon, ha elveszíted őket. Persze igazából ehhez egy hosszasabb és komolyabb beszélgetés kellene, és mondjuk egy hozzáértő emberrel (pszichológussal), aki jó eséllyel meg tudná fejteni a problémád. De ha nem akarsz ilyet felkeresni, ha gondolod írhatsz nekem privit, ahol részletesebben leírhatod a dolgokat, megpróbálok segíteni, ha tudok. :)
10/11 anonim válasza:
válasza:sokszor én is így érzek..sőt elég sokáig velem is ez volt de minden megváltozott mikor elköltöztünk ..új kihívások azt hittem leköt ..de semmi még roszabb lett mert mostmár szó szerint azóta küzködök ..szép lassan a távolság miatt majdnem minden barátomat elvesztettem és mostmár én is teljesen érzéketlen vagyok ..ezek után már semmi sem tud meghatni ..kivülről egy unalmas magamba zárkozó lánynak látnak de valójában nem vagyok ilyen vagyis nem is ilyen szinten mint most amilyennek látszok ..és miért jönnének oda hozzám mikor azt látják hogy "unalmas vagyok" vagy nem is tudom .. szóval értem mit érzel .. de ez részben tudom hogy az én hibám is ..abban reménykedtem (meg még most is) hogy találok valakit aki a szöges ellentétem és elfogad olyannak amilyen vagyok .. lehet hogy tényleg neked is ezt kéne tenned ..szerintem vissza jönne az élet kedved ha valakiért kelnél fel ..ha szeretnél valakit és az viszont szeret ..szóval ne add fel ..én se teszem azt 16/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!