Egy csúnyának tartott lány vajon jobban tudna szeretni engem?

Attól, hogy csúnya, még nem biztos, hogy valami isteni módon magával ragadó személyisége van. Ezt még Hollywood kezdte el a fekete elfogadással, aztán lett belőle az, hogy "csak ismerd meg a dagadt lányt, vagy a pattanásos, szemüveges srácot, a belseje szebb, mint 500 Megan Fox vagy Brad Pitt egyben." Gusztustalan állítás, nem értem miért kell automatikusan arra asszociálni, hogy a ronda embereknek lenyűgöző személyiségük van, csak nem merik kimutatni? Ugyanolyan undorító feltételezés, mint, hogy a nő, aki méltóztatik adni magára néhanapján, az csak egy felszínes pi€sa lehet, akinek a személyisége olyan tartalmas, mint egy betegtájékoztató.

Én is átmentem egy ronda korszakon. Végtelenül bizalmatlan, gyűlölködő és lenéző voltam, mert a környezetem nem úgy kezelt, ahogy én elvártam. Aztán, amikor lekerült a fogszabályzó és eltűntek a pattanások kicsit, visszagondoltam arra, hogy lényegében minden ok nélkül rekesztettem ki egy valag embert csak azért, mert a hülye fejem azt feltételezte, mindenki egy elfogadásra képtelen idióta. Nagyjából így gondolkodik a legtöbb ronda ember.