Ti úgy gondoljátok, hogy az emberek többsége nagyképű?

az ismeretlenekről nem nyilatkozom, az ismeretségi körömben szerencsére nem, még azok sem akiknek lenne mire :)

21F

Hú, mennyi ilyen ember van, te jó ég.

Ide jutott a világ, hogy az embert nem a tettei hanem az határozza meg ami látszik.

Ruha, autó, viselkedés.

Amikor meg kiderül, hogy "hát ez az ember nem is olyan" akkor jön a nagy koppanás.

Ez még nem is annyira vészes, ha csak a sima hétköznapra gondolunk.

Párkapcsolat téren is így választ magának párt az ember.

Ha meg nem válik be akkor jön ide siránkozni és kis idő után elköveti ugyanazt a hibát.

#4

Lehet újat mondok virágszál, de 2500 évvel ezelőtt, ha te egy hedonista barom voltál, bíbor köpenyben akkor te voltál a társadalmilag elfogadott, akiket persze kritizált is egy kisebbség. Vagy, ha távolabbra akarunk menni nézzük meg az ősi Kínát. Ha egy kegyetlen, konkurenciát nem tűrő kereskedő voltál, akkor neked állt a világ, ha e mellé még sárga köntöst is hordtál, az emberek kötelesek voltak leborulni eléd.

Annyira szeretem, amikor a sok gyopár azt hiszi, hogy "úúúú, manapság mindenki olyan felszínes, bezzeg régen...". A felszínesség egyidős az emberiséggel, aki azt hiszi, hogy ez új keletű, arról azt kell feltételeznem, hogy a 8 osztályából 6 első, a maradék meg második, mert csak ilyen hülye emberek hiszik ezt.

#5

Elégé rögtönítélő vagy.

Én csak a puszta tényeket írtam le.

Nem tudom te milyen álomvilágban nőttél fel.

Én azt látom, hogy régen az emberek tisztelték és becsülték egymást, na jó akkor is voltak kivételek, de nem ennyi mint ma.

Manapság az emberek szeretnek hencegni azzal amijük van.

Bírom mikor a fiatalok többsége akiknek anyu és apu fáradságos munkával megszerzett pénzért megvesz mindent és aztán lehet menőzni vele mindenhol.

Mindenem ami van saját erőből van és tudom, hogy minek mi az értéke és egy pillanatra sem gondolkoztam el azon, hogy én most emiatt akiknek nincs ilyenjük lenézzem őket.

Ismerek nem egy olyan embert akik mikor kicsit jobban ment neki már meg sem ismerték a barátaikat, ismerőseiket, de mikor jött a lejtmenet akkor aztán ment ám a talpnyalás és a hízelgés mindenfelé. Mikor megint egyenesbe jöttek akkor ismét magasan hordták az orrukat.

Nem vitatkozni akarok veled mert valószínűleg soha nem fogna egyezni a nézeteink.

Én is láttam és tapasztaltam dolgokat ami szerint meg van a véleményem az emberekről és te is.

Nem akarok általánosítani, hogy mindenki ilyen, mert szerencsére nem.

Sok jó embert ismerek és próbálom elkerülni a már szóban forgott embereket.