Egyedül vagyok ezzel?

Alkalmanként bizonyos felületen vagy akár élőben felbukkan az a téma, hogy valaki nagyon hiányol valakit. És hallani/látni, ahogy egyesek milyen szeretetteljesen, rajongva beszélnek a másikról, akár sok év elteltével is "életük szerelme" után sírnak stb. Ilyenkor mindig annyira elszomorodok, mert én nem tudom elképzelni magamról, hogy ilyen legyek másnak. Egyszerűen nem vagyok az a típus, akiért így rajongani tudnak, pedig volt már nem egy barátnőm. Persze tudom, hogy sokat számít az önbizalom meg a kisugárzás, de akkor is sokszor rám tör ez az érzés, és az idő haladtával egyre inkább. Lehet ezzel kezdeni valamit?

(Az én oldalamról csak azért nem írtam, mert nekem soha nem volt gondom azzal, hogy tiszta szívemből szeressek valakit. Meg is szívtam már párszor.)